A színésznővel a rendszeretetről, a hideg időben való kocogásról, a biztonságérzet fontosságáról is beszélgetett a Nők Lapja Évszakok.
A kérdésre, egy próbafolyamat során hogyan tudja magát energetizálni, felkészülni arra, hogy bírja a strapát, a Katona József Színház művésze elmondta:
„A színész életében ez olyan, mint egy edzőtábor. Ilyenkor minden más elfoglaltságot igyekszem kisöpörni, hogy csak a próbára tudjak koncentrálni. A nap fennmaradó részében pedig tanulom a másnapi anyagot, sportolok, és próbálom ellátni a családi teendőimet.”
Ónodi Eszter az étkezésére is odafigyel:
„Több mint fél éve az időszakos böjtölés táplálkozási módszere szerint, vagyis a nap csak egy meghatározott időszakában eszem. A fennmaradó időben üres teát, feketekávét vagy vizet iszom. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a szervezetet rendszeres időközönként tehermentesítsük. A böjti időszak alatt fontos folyamatok indulnak el a testünkben, mint például az öregedés lassítása, de segíthet a szív- és érrendszeri vagy a daganatos betegségek megelőzésében is. Az, hogy általában csak kettő és hat között eszem, a színházi életmódba is beilleszthető, mert így van elég energiám az esti előadáshoz, utána viszont nem vagyok farkaséhes.”
Nemrég azt nyilatkozta, hogy a Cseresznyéskert Ljubáját nem tudta volna úgy eljátszani harmincévesen, mint most. Ennek kapcsán kifejtette:
„Ez tényleg így van. Nyilván sok fontos tapasztalat az ember életkorából adódik, a kérdés az, a munkalehetőségek mennyire teszik lehetővé, hogy ezt a rengeteg felhalmozott tudást megmutathassam egy szerep formájában.”
Lassan harminc éve a Katona tagja, 23 éve van együtt a párjával. Arról szólva, hogy minden téren lojális és elkötelezett-e, úgy nyilatkozott:
„Valószínűleg igen. Ezt a hozzáállást az erős családi mintáimra vezetem vissza. A szüleim és a párom szülei is holtomiglan-holtodiglan éltek együtt, és ezt a képet örököltem én is. Nyilván nem mindig minden fenékig tejfel, de ezek az értékek erősen belém ivódtak. Lehet, hogy csak gyávaságból, de a biztonságérzet, amire a színházban és a magánéletben is vágyom, egyre fontosabb számomra, ezért próbálom megtartani. Mondom ezt úgy, hogy a párommal nem vagyunk összeházasodva, mert azt láttam, hogy mi házasság nélkül is nagyobb szövetségben élünk, mint sokan, akik a világraszóló lagzi után néhány évvel elválnak, mert ők meg lehet, hogy ezt a mintát viszik tovább. De nincs jogom ítélkezni senki fölött, és nem is akarok.”
A teljes interjú a Nők Lapja Évszakokban olvasható.