Szentendrei TeátrumKaszás Attila-díjFodor TamásSZFEGáspár MátéMolnár ÁronCsankó Zoltán
  • facebook
  • instagram
  • 2020. augusztus 8., szombat

    Orlai Tibor: “A biztonság, a tervezhetőség alapjaiban rengett meg”

    2020. július 30., csütörtök 07:20

    Megkezdődtek a próbák, vannak bemutatók, mennek a régebbi előadások, de ott a levegőben: mi lesz, merre tovább. Színházról, határátlépésekről, a következő évadról kérdezte Orlai Tibort az art7.

    A teljes interjút itt érheti el.

    A színészek írták saját történeteikből a Határátlépések című előadást, ezzel indul a hosszú szünet után az Orlai Produkció. A kérdésre, az ő életét mennyiben határozzák meg a határátlépések, Orlai Tibor elmondta: “Sok határátlépés volt az életemben. A szakmában és a magánéletében is akkor tudsz sikeres és boldog lenni, ha képes vagy a saját határaidon mozogni, állandóan feszegetni, időnként átlépni azt. A komfortzónában maradni biztonságos, de azt a pluszt veszítjük el, amiért érdemes élni. Nekem talán a legnagyobb határátlépés az volt, amikor a sikeres orvosi műszer területről át mertem nyergelni a színház és a kultúra területére.”

    Az elmúlt évek bemutatói között nagyon sok olyan előadás van, amely feszegeti a határokat, tabutémákat dolgoz fel. Ennek kapcsán kifejtette: “Volt egy sikeres ösvény, ami a minőségi szórakoztató színházi mezsgyét jelentette, de évek óta egyre több rétegszínházi előadást is merünk csinálni, ami jelentős határátlépés volt. Az, hogy hónapokig zárva voltunk, nem volt jegybevételünk, minket is nehéz helyzetbe hoz, a színészeknek minimális a jövedelme, az új darabokat a jegybevétel visszaforgatásából tudjuk finanszírozni. Ennek ellenére három kortárs magyar előadással indítjuk el az évadot. A Határátlépések a Second life alkotóinak egy újabb darabja, a színészek igaz történeteiből indul ki. A Second life-ban több fikciós elem volt, a Határátlépéseknél a történelem és a sors olyan mértékben kúszott az előadás alá, hogy ezek mind igaz történetek magánéletről, a szakmáról, társadalmi kérdésekről. A karantén időszakban kezdtük el próbálni, még zoomon, bizonytalan volt, lesz-e majd lehetőségünk a megszokott módon dolgozni. Kezdünk igazodni a kor adta helyzethez, és abban próbálunk színházat csinálni. Szinte mindent újra kellett tervezni, miközben semmire sem volt biztos válaszunk, a „mi lesz, ha” lehetőségre több variációt kidolgoztunk. A biztonság, a tervezhetőség alapjaiban rengett meg” – fejtette ki Orlai Tibor.

    A felvetésre, miszerint a biztonság már két éve a tao megvonásával meginoghatott, úgy reagált: “Addig, amíg volt a tao, úgy gondolom, a magánszínház is bátrabb lehetett, a tao megszűnésével a mindenkori kultúrpolitikának való kiszolgáltatottság érezhetőbb lett. (…) De az gazdasági szempontból érintette a színházakat. Most az alapjai rengtek meg. Hogy mikor játszhatunk megint a színházakban, mennyire kell a játszás stílusát átalakítani? A bizonytalanság most is fennáll, hisz a vírus második hulláma itt kering körülöttünk. Az első hullámot – drámai következmények nélkül – megúsztuk, de hogy milyen lesz a következő, csupa kérdőjel. Számolnunk kell a közönség reakcióival is, egy része nagyon örül, hogy végre újraindul a színház, sokan még kivárnak. S nekünk tudnunk kell korrekt, megértő, empatikus válaszokat adni.”

    Ujj Mészáros Károly, Orlai Tibor / Fotó: Nizsai Dániel

    A koronavírusról szólva úgy nyilatkozott:  “Ez a mi világháborúnk. Más formában, más körülmények között, de valami hasonló történés. Nem véletlen, hogy az évadot három olyan kortárs magyar drámával indítjuk, amelyek tágabb egyéni és társadalmi értelemben is reflektálnak korunk kihívásaira, jelenünk megpróbáltatásaira. Péterfy-Novák Éva Apád előtt ne vetkőzz című drámájának központi témája a családon belüli erőszak; a pandémia fokozottan ráirányította a figyelmet a témára, az abúzus-történetekre. Amikor tavaly ősszel bemutattuk a 23 perc című előadásunkat, itthon nem nagyon fordult elő családirtás, a bemutató óta öt történt. Nem véletlen, hogy milyen témák jelennek meg a színpadon, ennek a szele már akkor itt volt, mint ahogy az abúzus-téma is igen erősen jelen van az alapjaiban hímsoviniszta értékrendű társadalmunkban, csak igyekszünk ezt hárítani. A Határátlépések egyértelműen reflektál minden olyan helyzetre – online oktatás, színházak helyzete, család –, ami a pandémia körül alakult, velünk zajlik. Az első kőszínházi – már ősszel próbáló – bemutatónk, Pass Andrea Nyakunkon a revizor című darabja egy színház belső története napjainkban, friss és fontos előadás lesz.”

    A teljes interjút ITT olvashatja.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -