A járvány okozta helyzet szinte a teljes szolgáltató szektort megállásra kényszerítette. Őze Áront, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatóját a Duol.hu kérdezte a teátrum helyzetéről és arról, hogyan élik meg ezt az időszakot.
A teljes interjút itt olvashatja.
“Vannak a közalkalmazott kollégák, akik mondhatom, hogy valamilyen értelemben biztonságban vannak, legalábbis egzisztenciális szempontból, hiszen mentálisan mindenkinek nehéz, de mögöttük azért mégis ott van egy havi fix fizetés, az én dolgom kitalálni, hogy emögött munkateljesítés is legyen. Van is, sokan otthoni munkát végeznek, a pályázatok elkészültek, az egyeztetés folyik,(…) Már készülünk a nyárra rendkívül optimistán, építjük fel a jövő évadot, folynak a tárgyalások a minisztériummal. Tehát minden folyik ilyen értelemben, és ez kontrollálható, ellenőrizhető, hiszen ezeket számítógépen, e-mailek formájában, otthoni munkavégzéssel lehet csinálni” – számolt be Őze Áron, aki hozzátette, a különböző tárak (jelmez, kellék, díszlet) is dolgoznak csökkentett munkaerővel.
A kérdésre, mi a helyzet a vállalkozói formában munkát vállalókkal, elmondta: “Ez már nehezebb ügy. Alapvetően a művészeti csapatot érinti. Náluk, ha nincs előadás, nincs próbaidőszak, akkor nincs bevétel sem, nincs mögöttük egy havi biztonság. Az előadó-művészeti szektort elég kényesen érinti a helyzet, nekik ez a pár hónap nagyon nehéz lesz. Én optimista vagyok, abban bízom, hogy ennek május végére vége lesz, és dolgozhatunk tovább. Számukra ez komoly kiesés, érvágás. Nagyon jó dolog, hogy az első mentőcsomagba belekerült az előadóművészet és a kultúra, hogy a KATA-t felfüggesztették. Hiszen akinek nincs bevétele, így legalább mínuszba nem kerül. De akkor is legfeljebb nullán van, tehát ez nem egy egyszerű helyzet. Én megpróbáltam valamiféle intézményi hálót teremteni számukra, mégpedig úgy, hogy kifizetjük előre – hitelezve, hiszen ezek a pénzek a költségvetésünkben már benne voltak – a produkciók próbadíjait. Mindent elcsomagoltunk, és amikor csak lehet, két hét kicsomagolás után azonnal lendülünk tovább. Nyilván az elmaradt előadásokat nem tudjuk kifizetni, arra nincs lehetőségünk, de a próbadíjakra igen. Online olvasópróbát tartunk, elkezdjük a darabot úgy próbálni, hogy összeolvassuk, utána pedig mindenkitől otthoni szövegtudást kérek. Magyarán próbálkozunk olyan konstrukciókkal, amik valamiféle biztonságot teremtenek a művészeink számára”.
Arról is beszélt, hogy a város sem maradt teljesen színház nélkül, online közzéteszik az előadásaikat.
A kérdésre, mennyire érinti érzékenyen a színház költségvetését a kieső jegybevétel: “Nem lesz gond, úgy tűnik. Köszönhető ez a városnak és a kulturális kormányzatnak. Sikerült olyan tárgyalást folytatnunk épp a nagy megállás kitörése előtt, aminek értelmében az állam beszáll a Bartók működtetésébe. Ez egy nagyon jó dolog. A jegybevétel, meg kell mondanom őszintén, a Bartók költségvetésének nem a legnagyobb tétele, nem a jegybevételből él egy színház. Pláne egy kiemelten támogatott önkormányzati, illetve minisztériumi támogatású színház, mint a Bartók is. (…) Az, hogy nem játszunk, nem azt jelenti, hogy csődöt kell jelenteni. A nehézséget az jelenti, hogy a meglévő szerződéseket, a jogdíjakat ki kell fizetni, hiszen ezeket a színház vállalta, az már egy tetemesebb anyagi veszteség, mint a bevétel kiesése” – számolt be Őze Áron.