SZFEThália SzínházAscher TamásMészáros MartinTóth PéterDanis LídiaSzabó Győző
  • facebook
  • instagram
  • 2020. szeptember 28., hétfő

    Párbeszéd a magyar színház jövőjéről – Konferenciát tartott Kaposváron az MMA

    2020. szeptember 15., kedd 15:53

    A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának kezdeményezésére és a Csiky Gergely Színház együttműködésében 2020. szeptember 11-én véget ért „Párbeszéd a magyar színház jövőjéről 7.” című előadó-művészeti szakmai konferencia a kaposvári teátrumban.

    Az immár hetedik alkalommal sorra kerülő találkozó célja az volt, hogy áttekintse a hazai színházi élet aktuális kérdéseit, és konstruktív beszélgetések keretében lehetséges válaszokat adjon azokra. A színházművészet szinte minden területéről érkező résztvevők megfogalmazták a szakma jövőjéről alkotott elképzeléseiket is. 

    Az új típusú Corona vírus (COVID19) gyors terjedése felelősségteljes döntéshozatalra kényszerítette a szervezőket. Éppen ezért – a társadalmi felelősségvállalás jegyében – azt a döntést hozták, hogy az idei szakmai konferenciát zárt ajtók mögött, online közvetítés formájában tartják meg, amely segíthet megakadályozni a fertőzés további terjedését. Az eseményen részt vett Szita Károly, Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere.

    Dr. Fülöp Péter, a Csiky Gergely Színház igazgatója köszöntötte az online térben megjelenteket, és kiemelte a színházi alkotóknak, művészeknek, a különböző színházakban dolgozó szakembereknek és munkatársaknak az elmúlt, nehéz időszakban végzett áldozatos munkáját. A kaposvári teátrum direktora hangsúlyozta, hogy ezért köszönettel tartozik, ahogyan a magyar Kormánynak, a Magyar Művészeti Akadémiának és az önkormányzatoknak is, akik a koronavírus-járvány alatt folyamatosan segítették és segítik az ágazatot, megteremtve annak biztonságos biztonságos működését. 

    Kiss-B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja bemutatta az MMA széles körű támogatási lehetőségeit, külön figyelmet szentelve a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése érdekében meghirdetett nyílt pályázatukra. A Budapesti Operettszínház főigazgatója a színházi szakmában tapasztalható történések kapcsán elmondta, hogy a színházi élet képviselői között konstruktív párbeszédre van szükség, hiszen soha annyi pénz nem áramlott a kulturális, művészeti területre, mint az utóbbi években, és ez mindenki számára történelmi lehetőség a kiteljesedésre, valamint arra is, hogy a különböző értékrenddel, világnézettel és művészi hitvallással bíró alkotók békében éljenek egymás mellett.

    A konferencián két előadást tartottak. Elsőként Új színház-finanszírozási rendszer: a közös működtetési modell címmel Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára tárta a résztvevők elé az állami, önkormányzati és független területek hármas finanszírozását, és emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság statisztikai információkkal foglalkozó főigazgatósága, az Eurostat jelentése szerint GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet kulturális beruházásokra, immár harmadik éve az első helyen áll az Európai Unió országai között.

    Ezt követően 22 perc ─ 22 profil, avagy az Eiffel Műhelyház, mint az előadó-művészet és a színházi háttérszakmák új otthona címmel Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója szemléltette az Eiffel Műhelyház megépítésének, építészeti, belsőépítészeti kialakításának folyamatát, valamint a különböző szakterületekhez kapcsolódó területek funkcionális, technikai, és vizuális vívmányait. 

    A szakmai konferencia délután panelbeszélgetésekkel folytatódott. Színházművészet a járvány alatt címmel Bonecz Ervin kulturális menedzserrel Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára, dr. Ragány Misa, az EMMI főosztályvezetője, Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója és Velekei László, a Győri Balett igazgatója cserélték ki gondolataikat. 

    A kulturális alapellátás új pillérei – Lázár Ervin Program, Déryné Program, Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában, Térzene Program című beszélgetésen dr. Vadász Dániel, az Operettissima ügyvezetője elmondta, hogy már a Virtuózokban végzett tevékenysége idejében fölmerült, hogy ilyen módokon szólíthatnák meg a klasszikus zene új közönségrétegeit. Véleménye szerint ebben a nagy sportlétesítményeknek kiemelt szerep jut, mert így a minőségi tartalom mellett olyan innovatív, komplex látványt és show nyújthatnak a nézőknek, amire még egy nagyobb kőszínházban sincs lehetőségük a technikai adottságok és belső terek méretei miatt.

    Zalán János, a Pesti Magyar Színház igazgatója hozzátette: izgalmas számára, hogy a színészek és az énekesek kipróbálhatják magunkat kisebb és nagyobb terekben, így az arénakoncerteken is, mert ez megtermékenyítő erővel bír szakmaiságukra és tudásuk is gazdagodik. A direktor szót ejtett a Lázár Ervin Program sikerességéről és példamutató koncepciójáról. Kis Domonkos Márk a Déryné Színház igazgatója ismertette a Déryné Program sruktúráját és alprogramjait, és kitért arra is, hogy hiánypótló, nagy vállalás eljuttatni a magyar falvakba, kistelepülésekre a minőségi színjátszást. Szó esett a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről is.

    Zalán János gondolatai szerint a kialakult helyzetet kizárólag a párbeszéddel lehet megoldani. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnökének meglátása szerint a művészeti élet sokszor átpolitizált, amire Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország igazgatója úgy reagált: a Filharmónia központjában, Pécsen a zenei élet politikamentes, a város közönsége szeretettel látja a zenei együtteseket és szólistákat, függetlenül attól, hogy milyen világnézetet, értékrendet képviselnek.

    Társulat és foglalkoztatás – közalkalmazotti jogállásváltozás a színházakban címmel, dr. Cseporán Zsolt, az EMMI titkárságvezetőjének moderálásával a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének hatásairól beszélgettek a résztvevők. Cseporán Zsolt alapvetése szerint a változások oka, hogy életben tartsák a kőszínházi struktúrát. Miután a közalkalmazotti jogviszony konzerválja a munkavállalók és a munkaadó versenyképességét, és akadályozza fejlődést, szükséges volt a közalkalmazotti státusz kivezetése a színházak működéséből. Példának az osztrák és német modellt hozta, ahol elutasítják a közalkalmazotti jogviszonyt a területen.

    Kósa Péter Zsigmond, a Pesti Magyar Színház gazdasági igazgatója bemutatta az új szerződéskötések lehetséges folyamatát, Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója szerint pedig a munkaadónak érdemes bátran vállalni az átalakulás folyamatát. Mint említette, a társulat tagjaival sokszor nehéz megértetni, hogy mindez az ő érdeküket szolgálja, és megemlítette, hogy véleménye szerint helytelen gyakorlat az, hogy aki nem fogadja el az új szerződést, annak is jár a végkielégítés.

    Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója üdvözölte az új intézkedéseket, már csak azért is, mert tapasztalata szerint a közalkalmazotti jogviszony biztonsága sok esetben magával hordozza a munkavállaló kényelemérzetét, ami előidézheti a nem megfelelő szakmai színvonalon elvégzett munkát. A résztvevők egyetértettek abban, hogy érdemes tovább gondolni a színházak jogi személyének lehetséges átalakítását is. 

    Modellváltás és járvány után – tapasztalatok és távlatok címmel Hausenblasz Dóra, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának delegáltja moderálta a szakmai konferencia utolsó panelbeszélgetését. Bucz Hunor, a Térszínház igazgatója elmondta, hogy színházuk pályázati színház, így nem rendelkeznek rendszeres állami támogatással. Rávilágított arra, hogy miután a nyertes pályázatok összegének megítélésekor a nézőszám és a bevétel különösen fontos szempont, a Térszínházat rendkívül rossz helyzetbe sodorta a koronavírus-járvány. Véleménye szerint érdemes lenne átalakítani a pályázati rendszert, figyelemmel a pandémiás időszak tapasztalataira is.

    Nemcsák Károly hangsúlyozta, hogy a fővárosi fenntartású színházak kerültek a legnehezebb helyzetbe. A járvány komoly adminisztrációs munkát jelentett számukra és számos, a színházra nézve kedvezőtlen gazdasági intézkedést kellett meghozniuk. Seregi László, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója ismertette a korlátozások alatt megvalósított programjaikat, amihez Oberfrank Pál is csatlakozott, és elmondta, hogy az élő színházban hisz, ezért nem osztották meg előadásaik online felvételeit a nézőkkel.

    Bank Tamás, a Játékszín igazgatója hasonló megfontolásból döntött úgy, hogy csökkenti a színház online megtekinthető előadásainak számát. A direktor hozzátette: a New York-i, vagy londoni jogtulajdonosok, bár tisztában voltak vele, hogy a vírusos időszak milyen kihívások elé állítja a színházakat, nem mondtak le a jogok után járó tiszteletdíjról, így a tervezett 12 előadásból 6 produkciót láthatott a Játékszín internetes felületein a közönség. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a színház az alkotók, a művészek és a nézők közti közösségi műfaj, s bár a színházak online megjelenései kezdetben sikeresek voltak, a lendület sok helyen később megtört, éppen ezért mindenképpen szükségét érzik annak, hogy tovább gondolják a közönséggel való kapcsolatukat, figyelemmel a járvány lehetséges második hullámára is. Hausenblasz Dórával végül értékelték a Kormány és az MMA a színházi élet megsegítésének érdekében tett intézkedéseinek jelentőségét, beemelve a beszélgetésbe a Játékszín és a Thália Színház által létrehozott pénzügyi alapokat is, kitekintve a jövőre, az előbbiek lehetséges fejlesztését illetően.

    A szakmai konferenciát, dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára zárta. Köszönetet mondott az EMMI kulturális államtikárságának, a kaposvári Csiky Gergely Színháznak és munkatársainak a különleges helyzetben a konferencia megszervezésért, és kifejezte reményét, hogy a jövőben is a párbeszéd lesz a hívószava konferenciának és jövőre már újra személyesen lehetnek együtt a Párbeszéd a magyar színház jövőjéért 8. című előadó-művészeti szakmai konferencia előadói és közönsége.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -