gate_Bannergate_Banner
Ignjatovic KrisztinaSzinetár MiklósLáthatáron CsoportMiskolc
  • facebook
  • instagram
  • 2022. január 25., kedd

    Pelsőczy Réka: “Meg kellett tanulnom, hogy ne behúzott nyakkal járjak”

    2021. augusztus 22., vasárnap 06:08

    A Városmajori Szabadtéri Színpadon volt a premierje a Budapest, Te! című zenés dokumentumjátéknak, ami ősztől beköltözik a Belvárosi Színházba. A produkciót Pelsőczy Réka rendezte, akit a budapesti Katona József Színházban utoljára Reganként láthattunk. Őt kérdezte a Theater.hu.

    A teljes interjú itt olvasható.

    “Most Zöldi Gergellyel hónapokon keresztül gyűjtögettük, szerkesztettük a szövegeket a Budapest, Te! anyaghoz. (…) Az utcán vagy a buszon elcsípett mondatokat, beszélgetésfoszlányokat – ezeket az általában egyáltalán nem idilli párbeszédeket – párosítottuk a Budapestről szóló csodálatos régi és nem annyira régi dalokkal. (…) Eljutunk éttermekbe, fürdőkbe, utazunk a metrón, vannak szörnyű autósok, de látunk bolondokat, hajléktalanokat… Csak föl kell vetni valamit, mert a néző úgyis asszociál. Megpróbáltunk nem ítélkezni, hiszen a város mi vagyunk, és a mi viselkedésünk, a mi félelmeink határozzák meg azt, hogy hogyan élünk egymással. Benne vagyunk a város zajában, folytonosan ingerek érnek minket és feszültek vagyunk, s miközben járunk az utcákon, sokszor nem tudjuk, hogy mik történtek ott” – számolt be Pelsőczy Réka.

    A kérdésre, hogy a színészet és a rendezés – egymáshoz képest hol vannak nála, azt felelte: “Nagyon változó. Örülök, hogy most nem fogok egy darabig rendezni. Elfáradtam. Néha azt érzem, hogy lefagy a szerver. A Budapest, Te! egy közel egyéves munka végeredménye. Budaörsön tavaly szeptemberben bemutattuk a Születésnapot, s utána nekiláttunk ennek. A Hosszúlépés. Járunk? keretében irodalmi sétákat vezetek Pasaréten, s már kitaláltunk egy Fahrenheit 2020 nevű másik sétaszínház projektet, ami szintén nagy munka volt. Szalontay Tündével fogjuk még az ősszel befejezni a Léni Riefenstahlt, amit már majdnem végigpróbáltunk, csak a karantén miatt le kellett állnunk. Most készülünk a Hosszú lépéssel egy debreceni Térey-sétára, aminek a szerkesztésében s a „rendezésében” is közre fogok működni, és aztán januárban újra Budaörsön rendezek, akkor a Vadászatot, ami a Születésnap után Thomas Vinterberg másik filmjének a színpadi adaptációja. A Születésnap személyes indíttatásból született: a hatalommal való viszony, ami lehet politikai vagy munkahelyi vagy kapcsolati, a saját viselkedésem feltérképezése alá- illetve fölérendelt helyzetekben nagyon aktuális. A világban és a színházainkban történtek rákényszerítettek, hogy foglalkoznom kell ezzel a témával. A Vadászat lefordítása és megrendezése ennek a folyamatnak a része. Annyira sok minden változik. Ha a klímaválságot nézzük, a vírust, a gender kérdést, ha a metoo-t, ha politikailag körülnézünk, föl lehet ismerni bizonyos mintázatokat, hogy volt már ilyen, és nagyon érdekes, ki melyik oldalra áll vagy kerül ezekben a helyzetekben. A változás elkerülhetetlen és sok esetben fontos, de a végletek halálra rémítenek. Nem szeretem a szélsőséges gondolkodást, próbálom közelíteni a szempontokat” – fejtette ki Pelsőczy Réka.

    Pályájáról szólva úgy fogalmazott, meg kellett tanulnia, hogy ne behúzott nyakkal járjon, hogy ne érezze azt, hogy “jaj de jó, hogy csinálhat valamit”: “Még most is látom, hogy mi, nők hogyan értékeljük magunkat alá ösztönösen, mert ebben nevelődtünk. Tehát ez a hatalommal való visszaélés meg a metoo dolog átgondolásra késztetett egy csomó mindennel kapcsolatban. Bár a végleteit, hogy Gothár például nem dolgozhat, nem értem. Igazságtalannak érzem, hogy nincs egy protokoll, amiben kimondjuk, hogy letöltötte a büntetését. Jó lenne, ha lehetne erről nyíltan beszélni.”

    A teljes interjú itt olvasható.

    banner_bigBanner2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2022 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka