Péterfy Gergely: „A NER gyakorlatilag megkerülhetetlenné tette magát, mindent felzabált”
2024. augusztus 15., csütörtök 16:18
Kirekesztő-e, ha egy író a saját pénzéből azoknak hirdet ösztöndíjat, akik a NER-től nem kapnak? Erről, a tágasabb hazáról, digitális nomádokról, irigységről beszélgetett Péterfy Gergellyel a HVG. Lapszemle.
A teljes beszélgetés a HVG-ben olvasható.
HVG 2024.08.15 – 14,15. oldal
Voltak, akik felháborodtak azon, hogy olyanok számára hirdették meg az „Utas és holdvilág” irodalmi ösztöndíjat, akik nem részesültek állami vagy a NER-hez köthető ösztöndíjban. A kérdésre, provokálni akartak-e, vagy óvatosabban kellett volna fogalmazni, az író kifejtette:
„Bárhogy fogalmaztunk volna, lett volna méltatlankodás, hiszen az ügy a magyar írótársadalom NER-hez való viszonyát érinti, amely érzékeny és kibeszéletlen téma. A NER gyakorlatilag megkerülhetetlenné tette magát, mindent felzabált, alig hagy egy szusszanatnyi szabad helyet. Az egész helyzet abszurd és természetellenes. Bő egy évtizede ebben az abszurd helyzetben élünk, ebből következnek ilyen abszurd jelenségek, mint az ösztöndíjunk bejelentését követő „vita”. A Pro Arte Libera civil szervezetnek nem ez az egyetlen ösztöndíja, 2025-től pedagógusoknak is tudunk biztosítani lehetőséget, hogy Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének umbriai helyszínein barangolhassanak velünk, és első köteteseinknek is nyújtunk támogatást” – nyilatkozta Péterfy Gergely.
Feleségével a NER miatt elhagyták az országot, de ahelyett hogy panaszkodnának, kint felépítettek egy új egzisztenciát, és a Facebookon látható képekből úgy tűnik, hogy ráadásul nagyon jól érzik magukat a bőrükben. Erről szólva úgy nyilatkozott:
„Mindig a saját lábunkon álltunk, mindig volt olyan munkánk, ami eltartott bennünket, hiszen pusztán az irodalomból a legtöbb íróhoz hasonlóan mi sem élünk meg. Sokan kifogásolták, hogy pénzt kérünk az írókurzusainkért, ami szintén az abszurditás része. Tele van az ország és a világ művészeti képzésekkel, amelyek természetesen sehol nincsenek ingyen, ahogy a miénk sem. Viszont ha valakinek nem volt pénze a tandíjra, eddig is kérhetett és kért is tőlünk ösztöndíjat, s ez a jövőben is így lesz. Nem találtuk fel a spanyolviaszt, és nem is hullott az ölünkbe semmi: sok munkával felépítettünk egy vállalkozást, aminek a Péterfy Akadémia írókurzusai jelentik a gerincét, de ott vannak az Utas és holdvilág túrák meg a gasztrotúrák. A nyári írótáborokra neves kollégákat hívunk meg, tavaly Nyáry Krisztián, idén Dragomán György és Szabó T. Anna volt a vendégünk. Jövőre olyan színházi projektet tervezünk, amelyben zömében olyan alkotók vesznek részt, akik kiszorultak a magyarországi produkciókból. Mindez az Umbriai Magyar Köztársaság Művészeti Projekt része” – árulta el az író.
A Petőfi Kulturális Ügynökség szépirodalmi folyóiratát szerkesztő Jászberényi Sándortól azt is megkapták, hogy valójában a NER pénzéből élnek, mert üzlettársuk Kóka János felesége, akinek a férje – Jászberényi állítása szerint – 2010 után utat talált a jelenlegi hatalomhoz. Erről elmondta:
„Jászberényivel évtizedekig jóban voltunk, azóta orrol rám, amióta nem voltam hajlandó beszállni az említett lapba, ahová nagyon szeretett volna bevenni. Ez a posztjai időrendjéből szépen rekonstruálható. Szomorú dolog, ahogy a politika miatt baráti és családi kapcsolatok tízezrei mentek és mennek tönkre. Anélkül hogy bármi rosszat mondanék kiváló írókollégámra, azért azt látni kell, hogy a posztja indulatvezérelt, és logikailag minden következtetésénél enyhén szólva megdöccen. Egyrészt tényként kezeli, hogy Varga Edit férjének a pénze a NER-től van, holott egy évtizedek óta aktív üzletemberről beszélünk. Ráadásul a kiadóban nem a férj, hanem Varga Edit a társunk. Én értem, hogy a NER patriarchális logikája szerint egy családban a feleségnek nem lehet saját pénze, élete, érdeklődése, de azért a legtöbb családban egyelőre nem ez a helyzet. Mi Edittel hárman egyenlő arányban, egy-egy millió forinttal hoztuk létre ezt a pici céget, amely évente négy-öt könyvnél többet nem is akart és nem is akar kiadni. A könyvkiadónak pedig a Pro Arte Libera civil szervezethez semmiféle köze, azt mi ketten jegyezzük a feleségemmel, Évával.”
A teljes beszélgetés a HVG-ben olvasható.
HVG 2024.08.15 – 14,15. oldal