Petrik Andrea két kisfiú édesanyja lett az elmúlt időszakban, három év kihagyás után ősszel újra színpadra lépett. A bcoolmagazin.hu-nak visszatéréséről és az anyaságról is beszélt. Lapszemle.

Szerző: Szöllősi Tímea

A teljes interjú itt olvasható.

A színésznő elsőként a Vígszínház Béranyák című előadásáról esett s az interjúban, a darabban Petrik Andrea több szerepet is játszik: „Erről az előadásról senki nem tud érintetlenül kijönni. Mindenki érintett: akinek gyerekei vannak, akinek nincs, akinek nem lehet gyereke. Az anyaságom végig ott van és dolgozik bennem. Azt nem hiszem, hogy máshogyan játszom, de az biztos, hogy amióta gyerekeim vannak már nem az vagyok, aki korábban voltam. Ez nem jó vagy rossz, ez tény. Ha egy színésznő anya lesz, ez akarva- akaratlanul mindenre kihat: ott lesz a lenyomata a színjátszásában is. Ez külső szemmel nem feltétlenül érhető tetten, de mégis minden átértékelődik. Mélyebb lesz az ember. Fiatalabb koromban úgy gondoltam, hogy a színház élet-halál, most már nem hiszem. De ez nem baj. Ez nem azt jelenti, hogy már nem veszed komolyan, hanem azt, hogy megváltoztál és máshogy állsz a feladathoz.”

Czukor Balázs rendezése Kovács Krisztina dramaturggal közös szövegkönyvén alapul, amelyet valós dokumentumokból, történetekből kiindulva írtak, melyek érintik az ukrán háború következtében kialakult helyzetet is. A szkeccs-szerűen, rövid képekből felépülő előadás a béranyaság különböző aspektusait mutatja be.

„Ahogy haladsz előre időben, egyre erősödik a társadalmi nyomás. Azt sulykolják beléd, hogy harminc éves korod előtt muszáj szülnöd, mert sokkal több petesejted van. Annyi felesleges nyomasztás ér minket nőket” – hívta fel a figyelmet Petrik Andrea, aki arról is mesélt, hogy két fia mellett naponta szembesül az esetleges hibáival, de teszi a dolgát, hiszen csak erre van idő.

A kérdésre, milyen érzés újra játszani a Vígben, kifejtette: „Lehet, hogy kiábrándító, amit mondok, de a visszatérés természetes volt és magától értetődő! Nagyon jó újra felnőttek között lenni, felnőttekkel beszélgetni, közösen gondolkodni valamin. A visszatérés nem arról szólt, hogy én visszarobbanok. Egyelőre havonta csak hat-hét előadásom van, de nekem ez most pont elég” – nyilatkozta a színésznő. Azt is elárulta, mardosó bűntudattal járt el az első időszakban délelőttönként dolgozni, már eltűnt belőle a régi lazaság, sok stresszel jár távol maradni a kicsiktől, ugyanakkor hálás azért, hogy ezt megteheti.

„Amikor régebben csak a színház létezett az életemben, akkor bennem volt az „ide nekem az oroszlánt is” érzés, de ez már nincs” – fejtette ki Petrik Andrea.

Szerző: Szöllősi Tímea