Július 29-én a Budafoki Temetőben vett búcsút szeretetett barátjától, kollégájától, Méreg Mariann varrodavezető-szabótól a Katona József Színház. A teátrum Szakács Györgyi beszédét közölte.

Az összes férfi jelmezt Mariann készítette, de ha nők férfi ruhában játszottakk, azokat a ruhákat is ő varrta. Ha tehette, reggel hatra járt be és este hatig maradt, ennek ellenére nem érezte, hogy elfáradt volna a fél évszázados munkában.

Drága Mariann! Isten veled!

Nehéz elhinni, hogy elmentél, maradhattál volna még. Mi lesz velünk nélküled? Kihez lehet odamenni, hogy még kell egy nadrág holnapra, és ugye megvarrod még ezt a zakót, és még egy kabátot és a sok szakadást? Mert mindig ott voltál, az állandóság, a biztonság számunkra. Te éltél a színházért, a színház volt az életed. A régi Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren, az új Nemzeti Színház és utána sok-sok éven át a Katona József Színház.

Nagy mesterektől tanultad a jelmez varrást, nagy színészeket öltöztettél. Nem volt számodra lehetetlen.Az évadot még tisztességesen befejezted. A varrógép mellől mentél a kórházba, s onnan reményeim szerint egy szép, nyugodt világba, ahol már nincs szenvedés.

Pótolhatatlan vagy. Vége. Mariann nincs már. Nélküled színházi jelmez sincs már. Bocsáss meg önző szeretetemért.

Örökre hiányozni fogsz.

Nyugodj békében, drága Mariann.

Szakács Györgyi