Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című drámáját hazánkban a Madách Színház vitte először színre 1958-ban. A Pártos Géza rendezte legendás előadásban Kiss Manyi mellett sokak mellett Mensáros László, Zenthe Ferenc, Psota Irén és Márkus László is játszott.

Az előadás történetéről Gardi Tamás írását olvashatják:

„A Kurázsi mama és gyermekei Bertolt Brecht, német drámaíró egyik legismertebb műve, melyben a szerző a háború erkölcse ellen emeli fel a hangját. A mű alcíme műfaj- és témamegjelölő is egyben: Krónika a 30 éves háborúból. Brecht 1939-ben –a Lengyelország lerohanásának élményére- kezdte írni, s az ősbemutató 1941. áprilisában volt a zürichi Schauspielhausban. Magyarországon először 1958. január 24-én került közönség elé a Madách Színház színpadán.

Egy biztos: ez az 1958-as bemutató valóságos Brecht-kultuszt indított el hazánkban.

A Madách Színházban már 1956 tavaszán, a következő évad tervezésénél, szóba került Brecht műve. Az igazgatóság Pártos Gézára bízta a rendezést, aki a Madáchban, a színháznak ebben a felfelé ívelő korszakában, elsősorban a magyar újdonságok parádés előadásaival vívta ki a szakma és a közönség elismerését. A címszerepet Pártos Kiss Manyinak szánta!

A színésznő, aki 1954-ben, sokak nagy meglepetésére került a Madách Színház társulatába, addigra – noha csak két évad telt el -maximálisan beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hiszen bármit osztottak rá, mindenben zajos és hatalmas sikert aratott.

Akkoriban, és még sok éven át, a Brecht-előadások Mekkája a Berliner Ensemble volt, amelynek igazgatója, vezető színésznője Helene Weigel, Brecht felesége. 1956. augusztusában Pártos, és vele Kiss Manyi, ösztöndíjas tanulmányútra Berlinbe utaztak, a Berliner Ensemble meghívására.

(Akkoriban ez kötelező is volt, a Brecht műveinek rendezésére készülőknek rendre a Berliner Ensemble-ban kellett tanulmányozniuk és követniük az autentikus – egyébként kiváló – előadásokat, csak így kaphatták meg az előadás jogait! Követni kellett az előadások értelmezését, szcenírozását, a szereplők beállításait, és a kísérőzenéket is át kellett venni.)

Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy mivel augusztusban elutaztak, így egyikük sem vett rész az októberi eseményekben, és többek között azon a szégyenteljes társulati ülésén sem, amelyen Horvai Istvánt és Gábor Miklóst (és ha Pártos ott lett volna,akkor őt is) néhány gyűlölködő, szélsőséges – egyébként jelentéktelen képességű, sértett – tag a színház elhagyására utasította. Csak 1956 utolsó napjaiban tértek vissza Magyarországra.

A próbák 1957 őszén kezdődtek meg! Jellemző Kiss Manyi fantasztikus munkabírására, hogy miközben már próbálta Kurázsi szerepét, egy másik nagy, legendás előadásban is részt vett, az Anna Frank naplójában Franknét próbálta, majd játszotta.

Az előadás bemutatója 1958. január 24-én volt. A siker minden képzeletet felülmúlt. A szakma, a kritikusok és a közönség egyaránt ujjongva ünnepelte Brechtet, Kiss Manyit, Pártost…az egész együttest. Mert azért azt el kell mondani, hogy bár Kiss Manyi kimagaslott az előadásból, de szinte minden kritika első helyen jegyezte meg, hogy valódi együttessé formálódott a Madách társulata a Brecht-előadásra. Színháztörténészek szerint Pártos Géza Kurázsi mama-rendezése volt az első „hiteles” és sikeres magyar Brecht-előadás.

Pártos rendezése ugyan formálisan teljesítette a követelményeket, de az előadás szellemisége különbözött a Berliner Ensemble akkori felfogásától. Keveset fejez ki a különbségből az a gyakori itthoni megjegyzés, miszerint Pártos rendezése megmagyarította Brechtet.(…) Pártos rendezése, Psota Irén felejthetetlen néma Katája és a többi szereplő igazi ensemble-ként alkotta meg ezt a mára etalonná vált előadást.”

A teljes írást a videó alatt olvashatják.

Köszönet Gardi Tamás színművésznek!