Rainer-Micsinyei Nóra 1988-ban született, a Kaposvári Egyetem színész szakának elvégzése után Bodó Viktor társulatához, a Szputnyikhoz szerződött, annak feloszlása óta szabadúszó. A színház mellett sok rövidfilmben játszott fontos szerepeket, és feltűnt a Testről és lélekről-ben, a Sohavégetnemérős-ben, A tanár, a Munkaügyek és a Tóth János című sorozatokban is, és játszik Herendi Gábor következő filmjében, a Toxikomában, az Űrpiknikben meg az általa és Grosan Cristina rendező által írt A legjobb dolgokon bőgni kell-ben is.

A legtöbben viszont talán a Magyarország Kedvenc Műsora című közéleti paródiasorozatból ismerhetik. A HVG kérdezte.

A teljes interjú ITT olvasható.

Az egyetemi évekről szólva Rainer-Micsinyei Nóra úgy fogalmazott: „Az egyetem nekem nem volt eufórikus. Ez a szakasz egy nagyon sűrű és nehéz időszak a felnőtté válás szempontjából is, és akkor kezdi el az ember professzionális szinten kitanulni a szakmát. Abban sokkal kevesebb az eufória, mint a gimnáziumi színjátszó adrenalináradatában, amiben még csak az öröm volt meg. (…) Idővel rájön az ember, hogy lehet néha nem tökéletesen csinálni a dolgokat, sőt nem is lesz soha semmi tökéletes. És ez nem baj. Mégiscsak játék az egész, nem múlnak emberéletek azon, hogy aznap milyen voltam a próbán.”

Még Kaposvárra járt, amikor Vidnyánszky Attila átvette a művészeti kart. Hamarosan szinte az összes tanárát el is küldték.

„Ez az utolsó évem alatt történt, abban az évben végig és az utolsó előtti év felében is gyakorlaton voltam Pesten, így én csak egyszer találkoztam Vidnyánszky Attilával, vagy egyszer sem: csak arra emlékszem, hogy a diplomavédésünknél felmerült, hogy beül ő is. A pályakezdésem pedig annyira sűrű időszak volt, hogy csak most, utólag, az SZFE kapcsán realizáltam, hogy úristen, kísértetiesen hasonló dolog játszódott le anno Kaposváron is, csak Vidnyánszky akkor még nem uralt mindent, és Kaposvár sem volt szem előtt, ezért az egész nem volt ennyire látványos. Láttam, hogy szétesik az egyetem, hogy eltávolítják a volt a tanáraim, és elvész az, amit ők felépítettek.”

Tavaly részt is vett az SZFE blokádjában a doktori iskola hallgatójaként: „Rettenetes volt megélni az olyan szintű igazságtalanságot, ami történt; úgy éreztem, ezt nem bírja el a szívem. Traumatikus élmény volt. De közben csodálatos volt látni az egyetemfoglalókat; amennyire tudtam, én is részt vettem benne, de nem akarnám elvenni a huszonévesektől, hogy ezt az egészet ők nyomták végig fantasztikusan, intelligensen, kreatívan. Mindenesetre elveszítettem minden perspektívát: hogy lehet bármit is csinálni ebben az országban, hogy ne tegyék tönkre? (…) A változtatás mindannyiunk közös felelőssége. Ebből jött a Magyarország Kedvenc Műsora is: legalább a saját fegyvernememmel, az előadó-művészettel és a humorral tegyek valamit, legalább a helyzet abszurditását mutassuk meg!” – nyilatkozta a színésznő.

A teljes interjú ITT olvasható.