„Rég várt pillanatokat élhettünk meg” – Interjú Széles Flórával és Dolhai Attilával
2020. augusztus 14., péntek 06:00
Különleges találkozásokkal folytatódik augusztusban a Budapesti Operettszínház szabadtéri sorozata a belvárosi Vármegyeházán. A hangulatos klasszicista helyszín találkozik a 21. század eszköztárával, fényfestéssel elevenednek meg olyan sikerdarabok, mint az Elisabeth, a Mozart!, a West Side Story, a My Fair Lady, a Mágnás Miska, a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és még sok-sok közönségkedvenc.
A helyszín adottságainak köszönhetően ritka közelről tapasztalhatják a nézők a színpadi élményt. De nem csak a közönség találkozhat végre újra kedvenc művészeivel hosszú idő után: a sokféle szereposztásnak köszönhetően a színpadon is számos meglepetés várható. Dolhai Attila és Széles Flóra az augusztus 14., 15., 16-i hétvége szereposztásában láthatóak, sőt, 2020. augusztus 15-én együtt lépnek színpadra.
1) Már júliusban is voltak Open Air koncertek a Pesti Vármegyeházán, melyeken szerepeltél is. Milyen élmény volt?
Attila: Rég várt pillanatokat élhettünk meg. Újra együtt a közönséggel, már nemcsak a telefon kamerájának énekeltünk, hanem embereknek, akik lelkes kíváncsisággal hallgattak minket. Köszönet érte!
2) Volt már korábban közös fellépésetek?
Attila: Ilyen jellegű még nem, csak a színház falain belül, előadásokon volt szerencsénk együtt szerepelni.
Flóra: Attilával eddig a Carousel előadásain dolgoztunk együtt. Ez lesz az első alkalom, hogy más környezetben is találkozunk a színpadon.
3) Miben rendhagyó egy ilyen helyszín, egy ilyen produkció? Milyen esetleges nehézségekkel vagy könnyebbségekkel szembesülhetnek itt a művészek?
Attila: A Vármegyeháza udvara nemcsak akusztikájával segíti az előadást, de lehetőséget nyújt a zene által, a szabad ég alatt kapcsolatot teremteni a közönséggel. Magában rejti a közös nosztalgia lehetőségét, együtt emlékezhetünk nagy sikerű előadásokra, felidézhetünk egy-egy jól ismert művet.
Flóra: Színészként teljesen más egy ilyen találkozás a közönséggel. Most nem egy szereplő bőrébe bújva mesélünk, hanem önmagunkként mutatkozunk be. A játékok, a dalok tartalma ilyenkor a saját személyiségünkön folyik keresztül elsősorban, és nem egy megírt fejlődéstörténetet kell végigvinnünk. Én mindig jobban izgulok ilyenkor, hiszen nincs mögöttem a rendezés és a próbák biztonsága. Ugyanakkor, ha sikerül teljesen ellazulnom és felszabadulnom, sokkal inkább érzem, hogy amit a színpadról adok, az a közönség soraiban viszonzásra talál. Egy erősebb és személyesebb kapcsolat a jutalmunk ilyenkor.
4) Miben nyújthat mást a közönségnek?
Attila: Az estekre jellemző a zenei sokszínűség, az élő zenei kíséret néhány hangszer által szólal meg, ami még könnyedebbé teszi az előadást. Nem lehengerelni akarjuk a nézőket, hanem elvarázsolni.
Flóra: Úgy gondolom, hogy leomlanak a láthatatlan falak a színész és a nézők között. Jobban megismerhetnek minket, és az élmény, amit átélünk, közössé és csak a miénkké válik.
5) Dancs Annamari kiszámolta, hogy 164 napja nem állt színpadon. Nektek milyen érzés hasonlóan hosszú idő után újra a világot jelentő deszkákra lépni? Ugyanolyan rutinosak vagytok, vagy elszoktatok kicsit a szerepléstől?
Attila: Én a napokat nem számolom, de ezek a koncertek reményt adnak arra, hogy folytathatjuk a munkát, és ez nagyszerű érzés! Az eltelt idő miatt természetes, hogy a rutin kissé eltűnt az életünkből, de azt hiszem, ez jót is tehet. Talán egy kicsit érettebbek lettünk, és bátrabban merünk éretlenebbnek lenni, ha kell.
Flóra: A teljes bezártság megszüntetése óta állhattam már színpadon Veszprémben és Egerben is. Sokkal jobban izgultam, mint eddig bármikor. Egyszerűen elszoktam attól, hogy ennyire szem előtt legyek. 🙂 Viszont abban a pillanatban, ahogy elkezdtük az előadásokat, minden visszaállt a régi kerékvágásba. Biztos vagyok benne, hogy nagyon izgatott leszek az Open Air koncertek előtt is, de tudom, hogy ez el fog tűnni, hiszen hatalmas szeretet és várakozás előzi meg. Nemcsak a nézők részéről, de részünkről is.
További információ az Open Air Operett- és musicalgálákról itt található.
Az interjút készítette: Bánkövi Dorottya