2022. július 15-én az Országgyűlés elfogadta a Kata-törvény módosítását, amely az előadó-művészeti területen működő vállalkozásokat is súlyosan és közvetlenül érinti, pontosabban: színházakban dolgozók százai nem tudják, hogyan tovább. Ennek kapcsán közölte Rihay-Kovács Zita jogász, a Független Előadó-művészeti Szövetség korábbi ügyvezető titkárának írását a Szinhaz.net.

Részlet:

(…)

Mindazoknak, akik „kiesnek” a Kata-törvény hatálya alól, szeptemberig dönteniük kell arról, hogy milyen adózási formát választanak, de leginkább arról, hogy fenntartják-e a vállalkozásukat. Aki marad vállalkozó, az több adminisztráció mellett lényegesen többet fog fizetni (ami a Kata tételes adójának emelésével is elérhető lett volna), ugyanakkor az alacsonyabb bevételű vállalkozások nem lesznek fenntarthatóak, jelentős a kockázata annak, hogy ismét nőni fog az aránya a feketén foglalkoztatásnak, a zsebbe fizetésnek, ami pedig éppen a jogalkotó által közölt cél: az adóbevételek növekedése ellen hat.

A magasabb fizetendő adó szükségszerűen hozza magával a munka árának emelkedését, kérdés azonban, hogy az előadó-művészeti szektor szervezetei, különösen a fenntartói biztonság nélkül működő függetlenek és az őket befogadó intézmények hogyan tudják ezt kigazdálkodni a ma még csak becsült mértékű, de várhatóan a jelenlegi többszörösére emelkedő rezsiköltségek mellett. Kérdés az is, hogy a megnövekedett működési költségből mennyi terhelhető a közönségre, milyen áremelést bír el a lakosság, amelynek éppen így emelkednek a létfenntartási kiadásai.

Mi lehetne a megoldás a művészeti, előadó-művészeti területen dolgozók számára? Nem lehet tovább halogatni egy olyan adózási-társadalombiztosítási rendszer kialakítását, amely figyelembe veszi a területen (ideértve a kreatív és filmipart is) foglalkoztatás sajátosságait: a rövid és közepes tartamú megbízásokat, az egyszerre több (céges) foglalkoztatóval fennálló szerződéses jogviszonyokat, az általánostól eltérő munkarend és időbeosztást.

(…)