A függetlenek helyzetéről készített riportot a 24.hu. A lap megszólaltatja a jövőre bezáró Átrium Színház operatív menedzserét, Orlai Tibor, az évtizedek óta sikerrel működő Orlai Produkciós Iroda alapítóját és Rozgonyi-Kulcsár Viktóriát is, aki a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE) elnöke, a Jurányi Ház alapítója. Viktória szavait idézzük.
A „túl sok a független színház” és az „éljenek meg a piacról” típusú érvekben súlyos ellentmondásokat lát Rozgonyi-Kulcsár Viktória is, aki a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE) elnökeként több mint tíz éve vezeti a II. kerület másik fontos színházi-kulturális fellegvárát, a számos társulatnak otthont adó Jurányi Házat.
Szerinte épp a függetlenek képviselik a színházi szcéna legköltséghatékonyabb területét, már csak azért is, mert állandóan rá vannak erre szorítva a túlélés érdekében. Egy önkormányzati vagy állami fenntartású színházzal szemben ők például úgy gazdálkodnak a Jurányiban, hogy ténylegesen csak a jegybevételből beérkező forintokat költik el a produkciókra.
Ezért gondolom azt, hogy épp mi, a függetlenek tudnánk igazából költséghatékony gazdálkodásra és válságmenedzsmentre tanítani a nagy, állami fenntartású kőszínházakat, amelyek talán most fogják először megtapasztalni, miként kell költségvetést készíteni egy szorultabb helyzetben. Amikor nem azt közlik veled februárban, hogy kapsz egymilliárd forintot, és azt jól kell elköltened, hanem azt, hogy lesz egymilliárd forintnyi kiadásod az évben, és oldd meg saját erőből, hogy miből fogod ezt kigazdálkodni a bevételi oldalon
– mondta a 24.hu-nak Rozgonyi-Kulcsár, hozzátéve, hogy ez náluk szokásos ügymenet: azzal ugyanis tisztában vannak, hogy mennyi lesz a kiadásuk, az viszont mindig hatalmas lutri, hogy ezt hogyan fogják tudni hónapról hónapra fedezni. Mivel nincs költségvetési soron biztosított állami támogatásuk, rá vannak szorítva a piacra, és csak abban bízhatnak, hogy pályázati úton vagy a mecénás vállalatoktól érkeznek be még összegek, amik kiegészítik a forgalmazási és a jegybevételt.
A közbeszédben gyakran összemosódik, de a finanszírozásban különbség van a profitorientált vállalkozásként működő magánszínházak, illetve a közhasznú tevékenységet végző, regisztrált előadó-művészeti szervezetek között. Rozgonyi-Kulcsár szerint végső soron persze mindegyik színház a közjót szolgálja, de más szabályozás alá esnek: a közhasznú szervezetek pályázhatnak állami támogatásokra, ám fenntartójuk nekik sincs, tehát alanyi jogon nem kapnak támogatást.