A Miskolci Balett március 4-én mutatta be Arany János műve alapján a Rózsa és Ibolya mesebalettet. Gyerekek számára készül ez a finom humorú táncelőadás, amelyben a látvány, a technika, a zene és a tánc együttese magával ragadja a legkisebbek érzelmeit és fantáziáját.

A 2018-2019-es évad óta a miskolci színház elhatározta, hogy minden évben színpadra állít egy klasszikust mesebalett formájában, mellyel az irodalom, a tánc és a színház műfaját is közelebb tudják hozni a fiatal korosztályhoz. A János vitéz tavalyi hatalmas sikere után nem volt kérdés, hogy még grandiózusabb produkciót valósít meg a Miskolci Balett.

A Rózsa és Ibolya koreográfusa ezúttal Fűzi Attila táncművész, aki 2018-ban Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. – Többször elolvastam a művet, közben már láttam magam előtt, hogy mi hogyan nézne ki a színpadon és Kozma Attilával végül úgy döntöttünk, hogy ezt a történetet meg tudjuk úgy valósítani, hogy igazán „varázslatos” legyen a gyerekek számára – meséli Fűzi Attila.

A Miskolci Balett táncművészei ezúttal is megmutatják színészi tudásukat, hiszen a történet néhány részletét ők maguk mesélik, Görög László Jászai díjas színművész narrációjával kiegészülve. – Néhány karakterre nagyobb hangsúlyt fektettünk, ilyen Ibolya és a mostohája. Arany művében néhány szereplő rövid ideig van csupán jelen, a táncelőadásban viszont mégis nagyobb teret adtunk nekik, mert pont jól illeszkedik az adott jelenethez – részletezi Fűzi Attila. A népzene meghatározó része az előadásnak, és ahogy a zenében, úgy a táncban is többféle stílus mutatkozik meg: egyebek mellett klasszikus balett és néptánc elemek is láthatók. – Számomra ez a mese megmutatja, hogy akármilyen akadály gördül két szerelmes elé, akik igazán szeretik egymást, azon túl tudnak lendülni és mindent megtesznek, hogy együtt lehessenek – hangsúlyozza a koreográfus.

Kozma Attila rendezőként és dramaturgként vett részt a munkában, ő kérte fel Fűzi Attilát, hogy készítse el ezt a táncprodukciót.– Már a János vitéz is egy összetett színházi előadás volt, és most is ezen a vonalon mentünk tovább Attilával, mindenképp a klasszikus magyar mesékben gondolkoztunk. A játékosság mellett a táncra ráerősítettünk, hiszen nem titkolt célunk, hogy a gyerekeket neveljük, megmutassuk nekik, hogy a tánc egy szórakoztató műfaj – mondja a Miskolci Balett művészeti vezetője. Zeneileg rendkívül sokszínű a darab.

Cser Ádám szimfóniáitól kezdve, Varga-Andrási Gábor elő zenéjén át, mindenféle stílussal találkozhatnak majd a nézők. – Mindenképp a magyar népzenét szerettük volna megismertetni a fiatalokkal, a meséhez is tökéletesen illik ez a zenei világ, Varga-Andrási Gábor pedig számos hangszeren játszik az előadás során, és természetesen a táncosok is megszólaltatnak néhányat közülük – avat be Kozma Attila.

Hozzáteszi, mindig tudatosan „emelik a tétet” a történetmesélésben, hiszen színház- és táncszerető közönséget szeretnének nevelni a fiatalokból, néhány év múlva el tudja képzelni, hogy akár a Zabhegyezőt állítaná színpadra kamaszoknak. – A gondolkodó, saját sorsáról döntő nő története számomra rendkívül szimpatikus és fontos, olyan téma, amit a gyermekközönségnek is meg kell ismerni. Nekik is tudniuk kell, hogy saját maguk is hozhatnak döntéseket, irányíthatják az életüket – hangsúlyozza a rendező.

Ibolya, a talpraesett tündérkirálylány szerepét Mohai Cintia ölti magára az előadásban. Elmondása szerint sokat beszélgettek Fűzi Attilával Ibolya személyiségéről és annak alakulásáról a darab folyamán. – Eleinte nem túl határozott. Nincs különösebb elképzelése, mit vagy inkább kit szeretne, csak elképesztően vágyik a szerelemre, és amint megtapasztalja Rózsa személyében, érte akár a kezét is tűzbe teszi. A mostoha próbatételei alatt már érezhető, hogy „nehéz menet” lesz, de igazán az átok után realizálódik benne, hogy ez nem csak játék, itt valóban küzdeni kell. Ez alatt a folyamat alatt nő fel, válik éretté – fejti ki a táncművész. Szerinte Ibolya határozottsága abból adódik, hogy már régóta vágyott a szerelemre és amikor először találkoztak Rózsával, egyből beleszeretett. – Tudta, hogy érte megéri bármit megtenni. Rózsa talán nem ennyire tudatos. Ő nem biztos abban, hogy a mostoha megpróbáltatásain sikerrel mennek végig, míg Ibolya igen. Ő az, aki bíztatja a fiút, ő az, aki megoldja a gondokat, amik a kapcsolatuk közé állhatnak, aki küzd a végsőkig – teszi hozzá. A táncelőadás finom humort csempész az érzelmesebb jelenetek közé, mely elengedhetetlen része a társulat produkcióinak. – Azt gondolom, a gyerekeknek szükségük van a felüdülésre a sok megpróbáltatás és dráma közepette, és ezt a rendezőnk és koreográfusunk is így gondolta. A kreatív rendezői ötletek találkoztak a mi kivitelezésünkkel. Napról napra alakulnak ezek, mindig van még egy kis plusz benne. A csapat pedig abszolút vevő ezekre, ha a bolondozás szót meghalljuk, mindenki szeme felcsillan – meséli nevetve Mohai Cintia.

Az Üvöltő szelekben Heathcliffként láthattuk, amint az őrületig kergette őt szerelmének elvesztése, Dávid Patrik most a királyfi Rózsát alakítja Arany János meséjében. – Éppen ez a nagy kihívás ezekben a szerepekben. Jobban talán nem is különbözhetne egymástól a két karakter, viszont lesz olyan, hogy délelőtt még a szelíd, szerelmes királyfit kell alakítanom, az esti előadásban viszont már egy megtébolyult alakot, aki az erőszaktól sem riad vissza – fejti ki a táncművész. Mint mondja, a mesék világa közel áll hozzá, és szerinte felnőtt fejjel is érdemes nézni és olvasni őket, hiszen talán olyasmit is megértünk, kiolvasunk a történetekből, amit fiatalabb korunkban még nem tudtunk.