Az évadzáró sajtótájékoztatót követően Rudolf Péter a Kultúra.hu-nak nyilatkozott. Beszélt arról, hogy érinti, hogy kinevezése 2021-ig szól, miként gondolkodik a társulatról és milyen premierrel nyitják majd a szezont.
A Vígszínház jövő évadáról szóló beszámolónkat ITT olvashatják.
Rudolf Péter mandátuma 2021. december 31-ig szól. Erről szólva kifejtette: „Engem pszichésen nem nyomaszt a másfél évre szóló kinevezés. A szerződtetéseknél nyilván jelenthet nehézséget, hogy egyelőre csak erre az időszakra tudok ajánlatot tenni, de alapvetően másfél plusz ötéves ciklusban reménykedem” – válaszolta a Kultúra.hu kérdésére.
„Két előadást rendeztem az elmúlt években a Pesti Színházban, de azért mégiscsak kimaradt húsz év, akadnak olyan színészek, akikkel még nem dolgoztam, így az első évad az ismerkedésről is szól. A járvány nem adott lehetőséget arra, hogy az elmúlt hónapokat előadások megnézésével töltsem, így nagyon sok pótolnivalóm van, többekhez kell odamennem, s megszorítanom a kezüket azzal, hogy Rudolf Péter vagyok.” Az igazgató úgy véli: igazán a munkán keresztül tudják megismerni egymást, igyekezett ehhez mérten összeállítani a következő évad programját.
Rudolf Péter a társulatra építene, és minimálisra csökkentené a vendégművészek számát. „Ha egy ekkora társulatból nem tudunk kiállítani egy Shakespeare- vagy Csehov-előadást, akkor ott baj van, szerződtetni kell. Mi a következő évadra olyan vendégművészeket hívtunk, akikkel hosszú távon tervezünk.”
Megjegyezte: „Mindenki ugyanolyan fontos. Van, aki már sokat állt középen, a többieket pedig fel kell építeni megfelelő szerepekkel. Színészsorsokban gondolkodom. (…)”
Rudolf Péter beszélt arról is, hogy a Pesti Színházban meghirdetett kortárs évad az első lépés a kortárs alkotók, írók felé.
Az első bemutató Friedrich DürrenmattAz öreg hölgy látogatása lesz, amelyet Rudolf Péter állít színpadra. „Nem minden szerző törődik a színészeivel, de Dürrenmatt igen. Ez egy esély arra, hogy ebben a hektikus helyzetben a társulat összekapaszkodjon. Engem mindig is érdekelt, hogy amikor valaki egy nyilvánvalóan amorális tettet hajt végre, miként tud másnap a tükörbe nézni; hogyan találjuk meg önmagunkat kisebb-nagyobb bűneink után”.