Rusznák András, a Radnóti Színház Kaszás Attila-díjra jelölt színésze a Kultúra.hu-nak válaszolt.
A teljes interjú ITT olvasható.
A kérdésre, mitől érzi magát otthonosan egy alkotóközösségben, Rusznák András elárulta: “Mindig olyan társulatokban dolgoztam – és ez nem tudom, minek köszönhető –, ahol nagyon sok barátom volt. Ez fontos számomra. Nem is hiszem, hogy rá tudnám szánni magam arra, hogy egészen ismeretlen közegbe menjek. Nagyon nehezen engedek közel magamhoz bárkit. (…) Szerintem a színészek többsége inkább zárkózott, befelé figyelő ember.”
Saját bevallása szerint középiskolás korában lett befelé forduló: “A Debreceni Ady Endre Gimnáziumba jártam. Egyik nap egyedül sétáltam a városban, leültem a Déri Múzeumnál egy padra, és estig üldögéltem ott. Annyira jólesett, hogy elkezdtem tudatosan keresni az egyedüllét lehetőségét, és leírni a bennem kavargó gondolatokat, érzéseket. (…) Az általános iskolában a társaság középpontja voltam. A középiskolában vett mindez 180 fokos fordulatot, és tényleg nem tudok semmilyen konkrét élményt vagy traumát említeni, ami miatt így alakult. Inkább csak hiányzott valami, és mikor rátaláltam az egyedüllét örömére, az írásra, akkor a helyükre kerültek a dolgok. Éreztem, hogy ettől több leszek, erősebb. (…) A versírás máig megmaradt. Ha van egy lélegzetvételnyi szünet vagy épp fordítva: ellepnek a problémák, akkor leülök, és kiírom magamból.”
A zárkózottsága miatt voltak nehézségei, bizonyos helyzetekkel meg kellett küzdenie, de idővel rájött, hogy éppen ez viszi előre: “Ebből tudok meríteni a színpadon. A színház egyszerre közösségi játék és befelé figyelés. Miközben a partnerek aznap esti mondataira, hangulataira reagálok, belülről építkezem.”
Arról is beszélt, hogy 2 éve játszik A mi kis falunkban: “Szerintem sorozata válogatja, miben érdemes részt vállalni. A mi kis falunk minősége engem meggyőzött. Ráadásul Kapitány Ivánék nagyon izgalmas karaktert találtak ki számomra. Amióta Bazsót játszom, le van töltve a telefonomra a börtönszlengszótár, hogy értsem, mit mondok, és a figura gyors beszédből is visszavettünk kicsit, hogy a nézők is értsék. A stábban olyan családra találtam, ahová mindig örömmel megyek. Bármi bajom van, ez kihúz belőle.”