A Spinoza Színház létrehozásáért és több mint 20 éves működtetéséért Sándor Anna, a színház igazgatója tegnap megkapta az Ember Mária-díjat. A díjkiosztáson a laudációt Gábor György mondta.
Gazdag méltatásából idézünk egyetlen mondatot:
“Mint aki 14 éve folyamatosan együtt dolgozom Sándor Annával, s rendszeresen tapasztalhatom meg Sándor Anna részéről azt a tudásszomjat, amelynek legfőbb célszemélye nem önmaga, hanem azok a nyolcvanak, akik épp a nézőtéren ülnek, hogy jusson nekik is minél több a világ dolgaiból, a nagy összefüggésekből, szellemből és tudásból, ismeretekből és otthonra is magukkal cipelt, s továbbgondolásra késztető dilemmákból, boldogan és nem tagadott büszkeséggel jelenthetem az Ember Mária-díj adományozásáról döntő kuratórium nagybecsű tagjainak, hogy Sándor Anna Baruch Spinozának és a tágabb közösség elvárásainak maximálisan megfelelve, a köz ügyeit mind az ész, mind az érzelmek tekintetében helyesen és lelkiismeretesen szolgálja.”
Abádszalókon 1931. április 19-én született Ember Mária író, újságíró, a vészkorszak felfoghatatlan tragikumát dokumentum-szépprózai nyelven feldolgozó Hajtűkanyar című regény szerzője. Sok fontos műve maradt ránk, termékeny szerző volt, 70 évesen távozott a földi létből.
Történelmi korban élt történelmi szereplőkkel, nem csoda, hogy történelmi könyveket írt, hiszen figyelmeztető mottója szerint nem a zsidósors, hanem a magyar történelem elbeszélésére vállalkozott.
A leghíresebb és legismertebb műve a 1974-ben megjelent Hajtűkanyar, ám úgy mondják, ő maga a 2000-ben fogunk még élni? című önéletrajzi szociográfiáját szerette a legjobban. Ennek volt a folytatása utolsó könyve, az El a faluból, amely a haláltáborokból megmenekült fiatal lányok beilleszkedési problémáit boncolgatja az új társadalomban. Ebben olvasható az emlékezetes mondat: „Nem elég, hogy az ember megjött Auschwitzból, még jólneveltnek is kell lennie?!”
Maga Ember Mária és testvérei valószerűtlen szerencsének köszönhetően menekültek meg. Magyarországon abban a korban vidéki zsidó családba születni nem volt jó útravaló, ám ő és Elek Judit néven ismertté lett filmrendező testvére, valamint húguk is megmenekültek. Ember Mária életútját csodák, nagy találkozások és történelmi események szegélyezték: férje az a Hegedüs B. András volt, aki hatalmas és történelmi jelentőségű munkát végzett a Kádár-rendszer lebontásáért (1988-ban az ő lakásán alakult meg illegális körülmények között a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, aminek később ügyvezető alelnöke volt), a fia pedig az a Hegedűs István, aki az első szabadon választott parlament tagja lett az akkori Fidesz színeiben.
Ember Mária írói és fordítói munkássága mellett szerkesztőként és újságíróként dolgozott a Magyar Nemzetnél, a Pesti Műsornál vagy a Neue Zeitungnál is. Ma emléktábla őrzi nevét a ház falán, ahol élt, szülőhelyén, Abádszalókon a könyvtárt nevezték el róla.
A Raoul Wallenberg Egyesület Ember Mária emlékére díjat alapított, amellyel olyan emberek tevékenységét ismerik el, akik munkásságukkal kiemelkedően mutatták be a magyar–zsidó együttélés történetét, a soá tragikus eseményeit a magyar történelem és kultúra részeként jelenítették meg, kiemelten hozzájárultak a rasszizmus elleni küzdelemhez és az emberi jogok érvényesüléséhez.