Öt új bemutatóval ünnepli 20. évadát a Spinoza Színház. Ingyenes utcai örömzene sorozattal is megajándékozzák a közönséget a Carl Lutz téren, húsz héten át. Az Ünnepi Könyvhétre pedig megjelenik a Spinoza első tíz évét összefoglaló „Anna, te hülye vagy?” folytatása, a második évtized krónikája. Az alapító-tulajdonossal, Sándor Annával beszélgetett a Fidelio.

Arról szólva, hogy kelet-európai gazdasági tanácsadó, pszichoterapeuta előélettel milyen kihívást látott abban, hogy 2002-ben, az akkor még kihalt régi pesti zsidó negyedben megnyisd a főváros egyik első magánszínházát, elárulta: „Harminc évig Hollandiában éltem a férjemmel. Személyes dolgok is közrejátszottak abban, hogy Amszterdam helyett Budapestet választottam. A gyerekeim már felnőttek, úgy éreztem, földrajzilag is váltani kell. Ennél csak a szakmai váltás volt nagyobb.

Egy lakás meg egy ország is akkor van bebútorozva, ha megfelelő emberek vesznek körül. A Spinozánál a motivációm az volt, hogy egy közösségi, szellemi teret hozzak létre. A nyílt, szabad szellem jegyében lett a ház Baruch Spinozáról elnevezve, illetve kezdetben a holland kultúrát akartam ide hozni. De ha már a zsidó negyedben vagyunk, magától adódott, hogy a zsidó kultúrával foglalkozzunk. Akkoriban kezdődött el a negyed fizikai rehabilitációja, én pedig a szellemi rehabilitációra vállalkoztam. Vissza akartam hozni valamit a háború előtti évek szellemiségéből, amikor 47 mulató, kabaré, színház volt található a 12 utcából álló régi pesti zsidó negyedben. A késő esti kabarék Fesztbaum Bélával, a politikai kabaré Bächer Ivánnal is ezt a célt szolgálta. Aztán Iván halála után ez a vonal szünetelt, de nemrég újraéledt a Mózes és Jézus Pesten című kabarénkkal.”

Azt is hozzátette: „Az évek során kikristályosodott, hogy nem adunk sem klasszikus darabot, sem bulvárt vagy nyugati szerzők darabját. Kortárs, lehetőleg magyar szerzőkre fókuszálunk. Arra törekszünk, hogy szinte kizárólagosan ősbemutatókat tartsunk. Alapfilozófiám, a szórakozva tanítás a témaválasztásokban is érvényesül. Én magam is azért járok színházba, hogy szórakoztassanak és tanítsanak, ideális esetben mindkettőt. A Spinozában nagyjából egy órás előadásokat, esteket tartunk. A színház működésének közel 20 százalékát teszik ki a befogadott produkciók. Ahogy változik a világ, úgy változnak az igények. Életünk első két harmada ki van találva. Az elsőben tanulsz, szakmát választasz, partnert keresel, gyereket szülsz, otthont teremtesz. A másodikban kiteljesedsz a munkádban, elveszted a szüleidet, útjára bocsátod a gyerekeket, esetleg a partneredet is. A harmadik harmad egyre kitolódott, és magadnak kell kitalálnod, hogy mivel töltsd el. Ebben

A magyar lakosság nehezen nő fel ehhez. Amszterdam kis város Budapesthez képest, de minden negyedében hetente egyszer déli koncertet tartanak a nyugdíjasoknak. Ennek mintájára, én is bevezettem a déli ingyenes koncertet. Négy év után feladtam, mert nem volt iránta érdeklődés.”