KulisszaMácsai PálForgács PéterRadnay CsillaPokorny LiaBereményi Géza
  • facebook
  • instagram
  • 2021. január 27., szerda

    “Úgyse hiszi el senki, hogy fikció” – Sándor Erzsi új könyvéről

    2020. április 6., hétfő 10:13

    Sándor Erzsi 1980-ban kapott színészi diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Vidéken, Miskolcon és Kecskeméten játszott, aztán a kilencvenes évek elején elhagyta a pályát, és újságíróként dolgozott tovább Budapesten a Magyar Rádiónál, ahonnan 2013-ban végleg kirúgták. 

    Ír is, a Premier közölte azokat a tárcanovelláit, amelyeknek a hőse, Lili aztán harmadik könyvének, első regényének a főszereplője lett: a Meddig jössz elbeszélője vidéki színésznő, aki beleszeret a náluk rendező, országos hírű, nős kollégájába, aki viszontszereti a maga kényelmes módján, de elválni, hát azt nem akar.

    Sándor Erzsi olyan pontosan jeleníti meg a mindenkori vidéki színház külső-belső részleteit, hogy az olvasó ott érzi magát a színpadon és a zárt színházi közösségben egyaránt  szerepet játszók életében. Szívfájdalmas röhögések közepette éli át velük vágyaikat, pillanatnyi beteljesüléseiket” – írta a kötetről Mertz Tibor színművész.

    Míg Kútvölgyi Erzsébet így méltette a könyvet: “Sándor Erzsi színészNŐ. Talpától a feje búbjáig. Belesünk vele a színpad takarásába, a büfébe, a próbákra és Erzsi szívének csatornáiba. Egyik izgalmasabb helyszín, mint a másik. Olvassák olyan szeretettel ezt a könyvet, ahogy én tettem! Csalódás KIZÁRVA.”

    A könyv címe egy Presser-Dusán-szám címének – Meddig jössz velem? – a fele. Sőt, minden fejezet élén ott egy idézet a Csak dalok című lemez valamelyik dalából. Erről szólva Sándor Erzsi elmondta: “1994-95 rendkívül fontos időszak az életemben: akkor kerültem a Rádióba, akkor kezdtem el dolgozni különböző műsorokban, akkor kezdtem el írni a Mester Ákos-féle 168 Órába. Szinte minden egyes napra vissza tudok emlékezni! Állandóan úton voltam, egyfolytában riportokat, interjúkat készítettem. Akkoriban jelent meg a cédé, ez szólt az autómban.”

    Sándor Erzsi arról is beszélt, írni mindig nehéz, mert írni nem jó: “Amikor már benne vagyok, az hagyján, de a rákészülés az szörnyű. (…) Az írás azért általában munka, és bírni kell az ülést.”

    A Meddig jössz egyes szám első személyben íródott, de Sándor Erzsi leszögezi: fikció: “Sok minden velem történt meg, sok minden pedig a közelemben. Számos olyan történetet is beleírtam, amiket csak hallottam, anekdotaként, sztoriként keringtek a vidéki színházak mitológiájának részeiként. (…) De úgyse hiszi el senki, hogy fikció.”

    A felvetésre, miszerint a Meddig jössz alapvetően nem a színházról szól, hanem a kiszolgáltatottságról, arról, hogy miként navigáljuk bele magunkat megoldhatatlan és sok szenvedést okozó helyzetekbe, az író úgy reagált: “Biztos számos gondolatom volt írás közben, hogy miről kellene szólnia, de arról mindenképpen beszélni akartam, hogy egy nő mennyire egyedül van az érzelmeivel, a kétségeivel, a fájdalmaival. A férfiak, akik, mint Miklós, belekeverednek egy ilyen kapcsolatba, nem tudják, hogy a másikban mi zajlik, sőt sokszor azt sem, hogy őbennük mi. (…) Aligha a társadalom az oka, inkább az érzelmi intelligencia hiánya és a kényelmetlenségtől való félelem. Meg a gyávaság.”

    A teljes interjú a Pesti Műsorban olvasható.
    Pesti Műsor 2020.04.01 – 37. oldal

    - Színházi pillanatok az Instagramon -