Július 2-án a Madách Színház előadásában a Szegedi Szabadtérire érkezik Andrew Lloyd Webber kultikus műve, a Jézus Krisztus Szupersztár. A világhírű rockoperában Júdást Serbán Attila alakítja, akivel ikonikus szerepéről, barátságról, és a gasztronómiáról is beszélgettünk.

– A Madách Színház ismét megtelt élettel, elindult a munka, ráadásul számodra az egyik legnehezebb és legszebb feladattal, Júdás szerepével. Hogy vagy?

– Őszintén? A pandémia után ebben a mély, érzelmekkel és drámával teli műben visszatérni a színpadra óriási jutalom. A Jézus Krisztus Szupersztár vissza-visszatér az életembe, nagyon fontos helyet foglal el a szívemben. Ráadásul az egyik legjobb barátommal Feke Pállal 20 év elteltével együtt térünk vissza a Szegedi Szabadtérire. Az az igazság, hogy egy percet sem lazsálhattunk a próbák alatt, mert az elmúlt időszakban én leginkább a lányomnak énekeltem, és egy olyan őrületes szerepet, mint pl. Júdás, újra vissza kell hozni, hangban is.

– Ebben a műben kiteszed a lelked a nézők elé. A pandémia, és a színházmentes időszak után könnyen átkapcsoltál a folyamatos jelenlétre, koncentrációra?

– Rettentően szerencsés vagyok, mert a sors a tenyerén hordoz. Tavaly nyáron sokat dolgoztam, majd hónapokig forgattam egy gasztronómiai televíziós műsorban. Télen a családommal beköltözhettünk az új otthonunkba, amit nagy ajándékként éltünk meg. Az elmúlt félévben lassult le körülöttem minden, voltak mélypontjaim, sokszor eszembe is jutott, hogy mennyire sérülékeny a szakmánk, hogy esetleg kell-e B-tervben, azaz más szakmában gondolkodnom. Ezek a mélypontok leginkább akkor értek utol, amikor belémnyilalt a színház hiánya. Családfenntartóként sok mindent átértékeltem, ám a családommal végre rengeteg időt tölthettem. Ennek ellenére örök optimistaként éltem meg ezt az időszakot is, és most nagyon boldog vagyok, hogy újra színpadra állhatunk.

– Az elmúlt hónapokban azt a mérhetetlen energiát, amit pl. Júdás szerepe megkövetel, hogy fordítottad át az otthoni dolgokra?

– Egyre inkább értékelem a kis dolgokat is. Fontos, ha ’csak’ leugrunk a Duna-partra fagyizni a lányommal, fontos egy jó beszélgetés, a séták, a főzés. Az energiákat fizikálisan kevésbé tudtam otthon levezetni, mert Júdást eljátszani – de akár mondhatnám a másik Webber-musicalsiker, a Rocksuli Dewey-ját is – leginkább egy maratonnal ér fel…

– A családod mellett Feke Pálról is gyakran mesélsz. Hogy éled meg szakmailag és lelkileg, hogy az egyik legjobb barátoddal álltok egymással szemben a színpadon?

– Több mint 20 éves barátság köt össze minket, és ezt a színpadon sem tudjuk letagadni. Próbálom Júdás szemszögéből megfogalmazni a szerepet, a történetet. A rockopera két barátról, az ő drámájukról, tragédiájukról és arról is szól, hogy Júdás miért és hogyan jut el oda, hogy feláldozza azt az embert, akire felnéz, akit szeret. Számunkra nagyon fontos, hogy jóban vagyunk, és ebben a minőségben, de mégis egymással szemben állhatunk.

– Az eredeti musical 1971-ben debütált, 1973-ban film is készült belőle, Magyarországon pedig 35 éve indult hódító útjára a darab, pont a Dóm téren. Van kedvenc, példakép Júdás-karaktered?

– Az első találkozásom a rockoperával a film és Carl Anderson felejthetetlen alakítása volt, azóta teljesen mindegy, hogy milyen verzióban nézem meg a világon, ő marad az etalon. A hazai előadások közül pedig egyértelműen Makrai Pál alakítása áll hozzám közel. Számos világsztár elénekelte már a szerepet, de nekem akkor is ők vannak az első helyen.

– Érintettük azt a bizonyos televíziós műsort, amelyben új oldalról mutatkoztál be: kiderült, hogy a színház mellett a gasztronómia, a főzés szintén nagy szenvedélyed.

– A főzésről mindig a nagymamám jut eszembe, akitől nagyon sokat tanultam, és aki mellett számtalan alkalommal álltam a konyhában. És természetesen anyukámat is sokat lestem főzés közben – Kárpátalján mi igazi olvasztótégelyben nőttünk fel, és bár a családomra a szláv gyökerek nem jellemzőek, erősen hatott ránk az orosz gasztronómia, gyakran ettünk pl. pelmenyit. Hatással voltak ránk bizonyos ételek, mindent kipróbáltunk, és ez a nyitottság bennem a mai napig megmaradt, ezt szeretem a gasztronómiában is. Amikor Debrecenben dolgoztam táncosként, már magamnak főztem, majd később barátoknak készítettem mindenfélét. Szeretek adni, örömet okozni az ételekkel, szeretem kiválogatni az alapanyagokat. Azért is örültem a Konyhafőnöknek, mert a műsor alatt rengeteget tanultam. Amikor Feke Pállal a fináléban megfőztük az általa megálmodott menüt, és megnyertük a versenyt, úgy éreztem magam, mint a színházban: megvolt a dramaturgiája, csodálatos fináléval zártunk. Ezen a héten pedig újra Szegeden dolgozunk együtt, nagyon várom.

A kultikus rockoperáról:

A Jézus Krisztus Szupersztár a Madách Színház egyik legnépszerűbb, legendás előadása, melyet Szirtes Tamás állít színpadra a Szegedi Szabadtéri keretében.

A rockoperát 1971-ben mutatták be a Broadwayn, majd 1973-ban készült el a filmadaptációja. A modern zenés színház stílusteremtő darabja lett, az elmúlt évtizedekben világszerte és persze Magyarországon is az egyik legsikeresebb, legtöbbet játszott műnek számít.

A produkcióban Jézust Feke Pál, Jézus tanítványát, Júdást Serbán Attila, Mária Magdolnát Gallusz Nikolett, míg Pilátust Sasvári Sándor alakítja, aki már az 1986-os, Dóm téri ősbemutatóban is szerepelt, akkor Jézusként láthatta a közönség.

A Jézus Krisztus Szupersztárt július 2-án, 3-án, 4-én, 9-én és 10-én láthatják a Dóm téren.

Szerző: Vass Kata / Színház Online