Sétaszínházi projektet indított a Radnóti Színház

A RIM részvételi színházas csoportja nyakába vette a VII. kerületet, hogy közterekhez kapcsolódó történeteket gyűjtsön és azt tervezgeti, hogyan meséli majd ezeket tovább az arra járókelőknek, ottlakóknak.

A RIM civil felnőttekből álló csoportja a részvételi színházi program keretében azon kezdett el gondolkozni, hogyan kapcsolódik vagy hogyan szeretne kapcsolódni az utcához, és hogyan vinné ki a művészetet az utcára. A VII. kerület tereihez kötődő személyes és „talált” történeteiket Gardenö Klaudia rendezővel, Durst Móni szociodramatistával és Szendrey GittaMlynarik Julcsi drámainstruktorokkal az alkotófolyamat végére egy sétaszínházi előadásba foglalják májusban.

„Sokféle szemszögből szeretnénk találkoztatni a résztvevőket a köztérrel: történeteken,

úgynevezett láthatatlan jeleneteken, városi sétán és társművészetek bevonásán keresztül.” – mondták a csoportvezetők. „Két alkalomra csatlakoztak hozzánk a BME urbanisztika tanszékének építészhallgatói. A részvételis csoporttagok a Klauzál térhez kapcsolódó történeteket hoztak, a hallgatóktól pedig inspirálódva a történetekből különböző anyagok használatával készítettek egy-egy tér-installációt a Klauzál téren.”

„Az egyetemi közeg egy zárt rendszer, melyben bár a szakmai képzés magas szintű, más diszciplínák megismerése és a valósággal való találkozás sokszor alulreprezentált. Ezért is volt csodálatos az együttműködés a Radnótival, hiszen olyan szituációkba kerültek a diákok, melyekre a formális oktatás keretei között nem lenne lehetőség, ám olyan képességek használatára és elsajátítására volt alkalmuk, melyet később a szakmájuk gyakorlása közben is kamatoztathatnak.” – Bene Bence, doktorandusz, tankörvezető (BME ÉPK URB)

„Jó volt megtapasztalni, hogy az építész szakmán kívül is elképzelhető együttműködés, amiből aztán valami szép születhet.”

„Most nem témára reagálhattunk a térben, hanem térinstallációkkal és makettekkel történeteket ábrázolhattunk, és így több impulzus ért minket.”

„Volt egy olyan benyomásom is, hogy az építész szakmán kívüli független szemlélők tisztábban tudnak meglátni a makettemben számomra fontos dolgokat.” – építészhallgatók visszajelzései.

„Megragadott, hogy mennyire máshogy láttatnak dolgokat a hallgatók azáltal, hogy a tér felől gondolkoznak.”

„Különleges élmény volt, hogy az építészek által a történeteinkből forma született.”

„Megéltem, hogy a több helyről érkező inspiráció új rétegeket tud adni az alkotásnak.” – részvételis csoporttagok visszajelzései.

fotó: Bárdos Bodza