KulisszaTakács KatiJordán TamásszinkronAbigélJózsef Attila Színház
  • facebook
  • instagram
  • 2021. január 19., kedd

    Spiegl Anna: “Van egy kupac hungarocell, aztán megmozdul, és személyisége lesz”

    2021. január 13., szerda 06:12

    Spiegl Anna bábszínészként végzett 2013-ban az SZFE-n, azóta a Budapest Bábszínház tagja. Közben azért kirándult a „független bábszínház” világába a HUPS! Crew-val, és prózai szerepeket is játszik. A Szinhaz.net kérdezte.

    A teljes interjú itt olvasható.

    A kérdésre, szerinte létezik-e olyan, hogy bábos identitás, Spiegl Anna elmondta: “Nekem nincs ilyen identitásom, de ismerek olyat, akinek van. Még mielőtt az egyetemre kerültem volna, vándorkomédiásként képzeltem el a bábosokat, azt gondoltam, hogy ez egy nagyon laza élet: fesztiválokra járunk majd, és sátorban alszunk. Vágytam is erre, hogy hordozható előadásokkal külföldre járjunk, utcafesztiválokra menjünk. Egy extrovertált hippi akartam lenni, akit nem érdekel a pénz. Később aztán, amikor egy kicsit kipróbáltam ezt az életet, kiderült, hogy az én idegrendszeremmel ez nem fog menni. Fejlődött az önismeretem, és már tudom, hogy valójában nem ilyen vagyok: én szeretem tudni, mi lesz holnap, és rosszul viselem azt is, ha nekem kell mindent összepakolni és szállítani. A HUPS! Crew független csapatával készített előadásoknál például óriási munka volt leegyeztetni mindenkit, megszervezni, hol tároljuk a díszleteket, hogy jutunk el a helyszínre, ki lesz a világosító, stb.”

    Azt is elárulta, a képzőművészet érdekelte, a vizualitás, de az egyetem első évében beleszerett a műfajba: “Közhely ugye, hogy a bábozás során tárgyak kelnek életre, de ez engem lenyűgöz. Van egy kupac hungarocell, aztán megmozdul, és személyisége lesz. Hasonlít ahhoz, mint amikor ránézel a ruhakupacra a széken, és hirtelen úgy látod, ül ott valaki, és megdobban a szíved, csak itt ez az érzés nem egy pillanat, hanem folyamatos. Emellett az is nagyon izgalmas, hogy tényleg végtelenek a lehetőségek. Ha a színpadra bejön egy ember, azért vannak határok, hogy mit tud megcsinálni és mit nem. Egy bábnál nincs ilyen.”

    Arról is beszélt, a bábos szakma presztízsével még mindig bajok vannak: “Gyerekműfajnak tekintik, és emiatt zárójelbe van téve. Ha azt mondod, hogy színház, abban a gyerekeknek szóló színház is benne van, de nem az jut először eszedbe. Ha azt mondod, hogy bábszínház, az jelenthet felnőttszínházat is, de mégsem az jut először eszedbe. (…)  Egyébként a Budapest Bábszínháznak is ez a jelszava, hogy a báb nem korosztály, hanem műfaj. Az a vágyunk, hogy a bábszínházat ismerjék el felnőtt műfajként.”

    Spiegl Anna arról is beszélt, fontos számára, hogy felnőtteknek is játsszon és arra is szüksége van, hogy más emberek között legyen: “Engem, a lusta disznót ez mindig kilök a komfortzónámból. Nagyon kritikus vagyok mindenkivel, a rendezőkkel különösen, de a kollégáimmal is. Amikor viszont új emberrel dolgozom együtt, akkor én hetekre „szerelmes leszek” , könnyebben elnézek neki dolgokat, amíg nem ismerem minden rezdülését.”

    A teljes interjú itt olvasható.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -