A Jászai Mari-díjas színésznő játszhat legendás független színházban, szembejöhet az interneten filmsorozatban vagy parodistaként, mindig felismerhető a stílusáról. A Nők Lapja kérdezte.

A legutóbbi hír vele kapcsolatban az volt számomra, hogy beszállt a L”art pour l”art Társulatba, miután az egyik alapító, Laár András kivált onnan. Arról szólva, hogy történt ez, a színésznő kifejtette:
„Andrást nem tudom pótolni, úgyhogy ez fel sem merült – és a nézők sem várják el, szerencsére. Igazából Dolák-Saly Robi tudná elmesélni. Látta az egyik videómat, és nagyon tetszett neki, úgy érezte, van közünk egymáshoz. És hát valóban: Anzselika Habpatron agymenései, és ami a L”art pour l”art-ban folyik, tulajdonképpen közös tőről fakad.”

A felvetésre, miszerint körbelengi a figuráját a humor, ami még a drámai szerepeiben is megcsillan, mint például a Pintér Béla és Társulata Titkaink című előadásában, amelyben egy kisfiút játszik, úgy felelt:
„Tatár Ferike igazán hálás szerep. Pintér Béla a színdarabjait mindig sajátos humorral spékeli meg, még a legdrámaibb részeken is nevetnek a nézők.”

A kérdésre, mi alapján dönt, amikor elszegődik valahová, elárulta:
„Egy ilyen döntésnek nyilván sok paramétere van. Fontos, hogy a társulat, a darab olyan értékeket képviseljen, amelyekkel szívesen azonosulok. A legjobb pozíció persze, ha hívják az embert. (…) Pintér Béláé olyan társulat volt, amelyben úgy éreztem, minden este van értelme annak, hogy fellépek. És aztán eltelt egy bizonyos idő – úgy tíz év -, sok minden változott bennünk, és mindketten úgy gondoltuk, jobb, ha elválnak az útjaink. Szóval közös megegyezéssel történt, de azóta is jóban vagyunk, és benne maradtam az összes régi darabban.” 

Azt is elmondta, nem ő kerüli a hagyományos utakat, talán a hagyományos utak kerülik őt, de így sokkal szabadabb, mintha egy színházban lenne lekötve: „Bár mostanában azért érzem már, hogy szívesen játszanék valami „rendes darabban”. Ami már régen „meg van írva”. Lenne szép ruha, öltöző és tükör. (…)
Sok volt a lehetetlen körülményekből és a pénztelenség miatti megalkuvásokból, szóval kedvem lenne valami klasszikus darabban részt venni. A humoros oldalam nagyon előtérbe került. Valószínű, hogy nálam ez – ahogy említette is – egyfajta alkati adottság.”

Stefanovics Angéla arról számolt be, szívesen kitörne belőle, bár ennek rendesen ellentmond, hogy éppen egy saját stand-uppal készül: „Úgy látom, az emberek is inkább szórakozni akarnak, és vidámságra vágynak a színházban. Egyébként pedig, ugye, az alternatív színházak fölött éppen gyülekeznek a felhők – de ezt folyamatosan érzem, amióta a pályán vagyok. „

A teljes interjú itt olvasható: Nők Lapja 2023.08.09 – 18,19,20. oldal