Friedrich Schiller 1800-ban írt drámáját 2014 májusában mutatták be az Örkény Színházban Hámori Gabriella és Szandtner Anna/Sárosdi Lilla főszereplésével. Most a HVG teszi elérhetővé.
Ajánló a darab elé:
Stuart Mária skót királynő tíz éve fogoly Angliában, mert kétségbe vonta Erzsébet jogát az angol trónra. Tíz éve vár a szabadságra. Kivégezni nem lehet, míg nincs rá indok és védik a katolikus nagyhatalmak. Erzsébet ingadozik: éljen vagy haljon Mária? Törvény sújtson le rá, vagy orgyilkos keze? S ha törvény ítéli el – mert az angol bírák úgy szavaznak, ahogy királynőjük parancsolja – eltűri-e a nép, hogy az uralkodó kivégeztesse rokonát és riválisát? A két királynő tíz év után találkozik. S e találkozás során mindketten kívül kerülnek törvényen, erkölcsön és politikán: nem marad köztük más, csak a gyűlölet.
A történelmet a győztesek írják. A remekműveket a vesztesek ihletik.
Gáspár Ildikó rendező szavaival a produkcióról:
Gáspár Ildikóra már akkor is nagy hatással volt a darab, amikor először olvasta, de végérvényesen Zsótér Sándor rendezését látva szeretett bele: ebben Spolarics Andrea játszotta mindkét királynőt. „Számomra az az előadás egy depressziós ember gyógyulási folyamatáról szólt, egy traumatikus élmény átéléséről, a gyászmunkáról, majd a személyiség felszabadulásáról. Az enyém sokkal inkább szól a személyiség torzulásáról, arról, hogy az ember elpusztítja azt a részét, amitől szenved, amit gyengének érez, de végül attól a hiánytól mégiscsak kevesebb lesz, nem több” – mondja a rendező a HVG-nek.
Erős inspiráció volt számára a dán festő, Vilhelm Hammershøi egyik műve, épp úgy, ahogy a gyermekkori emlékei a Festetics-kastélyról, a nagy ablakot pedig Hitler berchtesgadeni házának a hegyekre néző, óriási ablaka inspirálta. “Nekem olyan ez a tér, mint egy kollégiumi szoba, ahol két lány együtt lakik. Ha rab vagyok egy kőfal mögötti, földszinti szobában, az lényegileg nem különbözik attól a bezártságtól, ha magamra zárom az ajtót, mert félek a külvilágtól” – mondja.
“Szerettem volna láttatni valamit abból, hogy egyrészt hogyan rajzolódik fel egy diktatúra, mennyire színházszerű, és mivel fiktív, ezért időtlen a jelmez- és kelléktára, és hogy hogyan válik valaki diktátorrá. Másrészt feltenni egy metafizikai kérdést a halálról, a halálfélelemről” – mondja Gáspár Ildikó.
Az Örkény Színház korábbi, online bemutatott előadásait ide kattintva nézheti meg.