Az alábbiakban Balogh Robert író, újságíró sorait publikáljuk másodközlésben, a cikk eredetileg a SzabadPécs oldalán jelent meg.

Hardcore társadalmi-közéleti írást közlünk az alábbiakban, pedig ez a cikk tényleg teljesen ártatlanul indult: könnyed, beharangozó anyagot kívántam írni egy pécsi színházi sikerről. Kiderült azonban, hogy az élet most is sokkal jobb (vagy rosszabb?) forgatókönyvíró. De előbb még ebben a kis összefoglalóban nézzük meg, mi is az alaphír! A színházi szakmában csak KOSZT-ként emlegetett, Kaposváron jelenleg is zajló OSZT, azaz Országos Színházi Találkozó zsűrije a versenyprogramba egy produkciót Pécsről is beválogatott: a Pécsi Harmadik Színházban bemutatott Csirkefejet, melyet Vincze János rendezett. A Csirkefej Kaposváron június 14-én este, a Csiky Gergely Színházban lesz látható. Az alapkérdés az volt, hogyan tudott felkészülni a társulat a fesztiválszereplésre. A válasz sokkoló volt, de jobban belegondolva, semmi meglepő nem történt.

A POSZT, azaz a szépemlékű Pécsi Országos Színházi Találkozó „utódja” a furcsán Kaposvárra került Országos Színházi Találkozó. Azt így hivatalosan OSZT-nak, sőt egészen hivatalosan re:OSZT-nak nevezték el. Más kérdés, hogy a színházi szakmában, de tartunk tőle, hogy nemcsak ott: KOSZT-nak emlegetik. Még akkor is, ha kimondottan úgy, vagy azzal a kísérőszöveggel vitték el Kaposvárra, hogy a két évtizedes pécsi mozdulatlanság miatt ismét vándorfesztivál lesz.

Snitt. Vagyis: függöny.

Idén, a kaposvári találkozónak is van pécsi vonatkozása. Nem is akármilyen, a legendás Spiró-darab, a Csirkefej Vincze János által a Pécsi Harmadik Színházban színpadra állított újkori verziója fut. Az első, “eredeti” pécsi Csirkefej-előadás is legendás volt, azt is a Pécsi Harmadik nemrég leköszönt alapító-vezetője dirigálta. A Csirkefejet a re:OSZT-on pénteken este mutatják be, ezért kerestük meg az érintetteket.

Vincze János elmondta, hogy amikor meghirdették a színházi találkozót, még igazgatója volt a Pécsi Harmadik Színháznak. Két kategóriában lehetett nevezni, nagyszínháziban, és stúdióban: az előbbire az általa rendezett Csirkefejjel, az utóbbira a Herczeg Adrienn rendezte Kartonpapával pályáztak. A válogatók mindkét előadásukat javasolták a kaposvári szemleprogramba, de végül csak az egyik, a Csirkefej került be.

De már maga a jelölés is komoly szakmai sikert jelent. Azonban a június 14-i kaposvári szerepléssel kapcsolatban Vincze János azt mondta, hogy

Már akkor, amikor a válogatók megnézték az előadást, nem volt lehetőség egyetlen összpróbára sem, pedig Vincze János kiemelte, hogy fél évvel azelőtt játszották utoljára a Csirkefejet. A próbák hiányában Vincze az új ügyvezetővel (László Csabával, az előadás egyik főszereplőjével – a szerk.) telefonon megegyezett, hogy egy másnapi találkozón együtt visszavonják a nevezést. „De ő másnap, amikor ezt realizálni szerettem volna, nem jött el a megbeszéltek szerint, hanem egy levél várt, ami azt tartalmazta, hogy ő, mint igazgató, meggondolta magát, szerinte próbalehetőség nélkül is van annyira jó a produkció, hogy megáll a saját lábán.”

Miután az előadás bekerült a re:OSZT Szemleprogramjába, Vincze János levélben gratulált minden szereplőnek, s még azt is hozzátette, hogy a kaposvári szemle idejére jól fel kell majd készülni, próbákat tartani, májusban még közönség előtt is el kell játszani előadást…

„Azt is írtam, hogy ebben természetesen részt veszek magam is.” – mondta Vincze, akinek elmondása szerint ezután hosszú csönd következett. Majd amikor újra jelentkezett László Csaba, közölte vele, hogy baj van, mert három színész nem áll rendelkezésre.

Egyikük, Fischer Norbert (Haver) előre jelezte, hogy melyik nap nem felel meg számára – „pont ekkorra került a szereplésünk Kaposváron. Erre azt mondtam Csabának, hogy ez így nagyon nem jó”.

Közben az is kiderült, hogy elmaradt egy egyeztetés a Pécsi Nemzeti Színházzal, és június 14-én ott egy házi bemutatót tartanak majd, ezért újabb két színész esett ki a produkcióból. Vincze ezt az egyik színésztől tudta meg. „Másnap felhívott László Csaba” – folytatta a Harmadik Színház volt igazgatója, azzal, hogy László „elismerte, hogy igaz a hír. Hívtam Lipics Zsoltot is, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatóját, és megkérdeztem, hogy lehet-e másképp egyeztetni. Erre ő elmondta, hogy ők keresték meg a Harmadik Színházat, amikor meglátták, hogy a re:OSZT programján szerepel a Csirkefej.”

Vincze elmondta, hogy László Csaba tőle, azaz a rendezőtől függetlenül kért fel új színészeket, hogy játsszák el azokat a szerepeket, amelyeket nem tudtak leegyeztetni.

Erre azt mondta a Csirkefej rendezője, hogy „Ez aztán végképp nem jó így!”. Főleg, úgy, hogy ő semmiről nem tudott. Vincze még egy kísérletet tett arra, hogy az előadás az eredeti formájában legyen látható holnap Kaposvárott: azt kérte, hogy csúsztassák el, június 15-ére, mert akkor mindenki ráér, de ez a javaslata sem volt megvalósítható, mivel a Pécsi Harmadik tulajdonosának, Moravetz Leventének a cége, a Moravetz Produkció aznap Győrben vendégszerepel az Örömlányok végnapjai című előadással – amelyben a Harmadik Színház egyik színésze is szerepel, illetve a pécsi Uránvárosban működő teátrum technikai stábja is – akik értelemszerűen holnap Kaposvárra is utaztak volna.

Vincze szerint itt lett volna mód a legjobban egyeztetni, a Harmadik Színháznak a saját tulajdonosával kellett volna megegyeznie, hogy álljon el a győri vendégszerepléstől. 

„Idáig jutottam, amikor azt mondtam, hogy a kommersz így ütközik a művészettel. Én ezek miatt álltam fel az igazgatói székből.”

Vincze azt is elmondta, hogy Spiró felhívta őt, hogy látta, hogy Kaposváron lesz az előadás, de őt senki nem kereste, mert ők (Vincze és Spiró – a szerk.) abban állapodtak meg, hogy ingyen játszhatja a Harmadik Színház a darabot abban a formában, azokkal a szereplőkkel, amit ő (a szerző) a bemutatón látott.

„De sem én, sem Spiró nem akarunk pereskedni, sem letiltani az előadást, Spirónak még szerződése sincs ehhez. Mert a saját színészeimmel szemben nem akarok harcba szállni. Minden színész beletette a vérét ebbe a produkcióba. És ha abba is belegondolok, hogy Bacskó Tünde és Tamás Éva is szavazatot kapott a kritikusoktól az alakításukra, az évad legjobb színészei között ott vannak. De ha valaki megrendez valamit ingyen (Vincze János nem vett fel pénzt a rendezésért, ahogy Spiró is lemondott a neki járó pénzről, így támogatva a rossz anyagi helyzetben lévő színházat – a szerk.), pénzt szerez rá, ezek után meg sem kérdezik egy ilyen ügyben?!”

Vincze elmondta, hogy Moravetz Levente felhívta, hogy vegye tudomásul, ez a produkció a Harmadik Színház tulajdona. És ha baj van, a szereplőket le szokták cserélni. Vincze az interjú végén keserűen jegyezte meg, hogy Kritikai Lapokban írta egyszer „Iza, aki színházban járt” fedőnévvel egy kritikus, hogy „Vincze János nélkül a Hajnóczy u. 41. számú ingatlan már nem a Harmadik Színház”.

A volt igazgató számára érthetetlen, hogy nem tudták leszervezni a Harmadikban azt, hogy az eredeti szereplőkkel lemenjen az előadás. Milyen szakmaisága marad így a színháznak? Azt megérti, hogy a tulajdonos szakmai sikereket szeretne felmutatni a színházi pályázatokhoz, de milyen áron? – tette hozzá Vincze.

László Csabát is megkerestük, ő alapvetően nem szeretett volna nyilatkozni, annyit azért elmondott, hogy egy hónapon keresztül próbáltak az előadás előtt, a darab szerzője, Spiró György nem gördít akadályt az előadás elé, ők pedig el fogják játszani a Csirkefejet június 14-én, Vincze János rendezésében Kaposváron.

Moravetz Leventét, a Pécsi Harmadik Színház tulajdonosát is megkérdeztük arról a Vincze János rendezte Csirkefej c. előadásról, amely bejutott az Országos Színházi Találkozó Szemleprogramjába.

„Szerintem minden rendben van vele. Az előadás bejutott, beválogatták a színházi fesztiválra. A darab rendezője, a színház volt ügyvezetője, sem a válogatás előtti próbán nem jelent meg sem ezt követőleg. Az előadás három szereplőjét kénytelenek voltunk kettőzni egyeztetési okokból. Ez tudomásom szerint minden színháznál előfordul, nagyon szerencsés, hogyha a rendezővel egyetértésben tud ez megtörténni, de amennyiben nem, hát akkor, nagyon sajnáljuk. Ennyi. Nem kell balhét, gondot keresni ebből, hogy most akkor úristen, mi történik?! Ez minden színházban előfordulhat, akár egyeztetési okokból, akár betegség esetén, hogy egy-egy színészt lecserélnek. Nem beugrásról van szó, hanem egyhónapos próbaidőszakról. Sajnos ki kell mondjam most már, mert próbáltam Vincze Jánost védeni az elmúlt időszakban, amióta a színházat átvettem, azelőtt is ezt tettem. Azt érzem, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy ne csak a színház felépítése fűződjön a nevéhez, hanem ha ő elmegy, akkor omoljon össze minden. Ezt tapasztalom, ezt látom”.

Ezután további kérdéseink is voltak Moravetzhez, az alábbiak:

Miből tapasztal ilyeneket?

Például abból, hogy ha egy előadást beneveznek a színházi fesztiválra, akkor az azt megelőző próbán szerintem a rendezőnek illik megjelenni. Hát, nem tette meg.

És ön szerint az előadás egyik fontos, de nem a legfontosabb szereplőjét (Fischer Norbertet) úgy le lehet cserélni, hogy azt a rendező nem is tudja? Ha az ön darabjával fordulna ez elő, akkor az rendezőként önt, hogyan érintené?

Egyszer egy színházban volt hasonló esetem: hirtelen kellett dönteniük a színházi vezetőknek, így egy majdnem főszereplőt lecseréltek az általam nemcsak rendezett, hanem írt darabban, úgyhogy nem is tudtam róla. Nem volt ezzel semmi gond.

És hogyhogy nem sikerült sem a re:OSZT szervezőivel egyeztetni, sem a pécsi Nemzeti Színházzal?

Napi kapcsolatban vagyunk, egyeztettünk, de nem jöttek össze az időpontok, ilyen előfordulhat.

A hangjából jól következtetem ki, hogy ez az ön számára nem ügy?

Hát nem az. Ez nem ügy. Vincze János mindent elkövetett azért, hogy ne mehessen a fesztiválra a darab.

És nem kívánok a dologról többet beszélni.

Balogh Robert

Köszönet Babos Attilának és Balogh Robertnek!