Ingázik Budapest, Olaszország és a világ különféle városai között, ahogy a paralimpiai válogatott edzései, versenyei megkívánják. Magyarország egyik vezető kommunikációs szakértője. A Magyar Teátrumi Társaság titkára, a Nemzeti Színház PR-igazgatója, a Magyar Sakkszövetség elnöke. Szabó Lászlót a Figyelő kérdezte.

A teljes interjú a Figyelőben olvasható.

“Ha nekem az, hogy a magam tudásával, tehetségével valamit hozzátegyek azoknak az életéhez, akiknek kevesebb adatott, mint egy ép embernek, akkor ez boldoggá tesz” – mondja Szabó László, aki nem vesz fel tiszteletdíjat a számos társadalmi megbízatásáért, de saját alapítású kommunikációs céget működtet.

“Amikor a Fidesz 2002-ben elveszítette az országgyűlési választásokat, engem negyedóra alatt kirúgtak a minisztériumból. Akkor alapítottam meg az ügynökségemet, amely azóta is működik, tizenegy alkalmazottal. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy számukra munkát és ezáltal a családjaiknak megélhetést tudunk adni. Nekem nagyon fontos a munkáimban az életigenlő szemlélet; túl rövidnek tartom az életet ahhoz, hogy boszszankodjak benne” – vallja Szabó.

A Figyelő arról is kérdezte miként telt a karantén időszaka a Magyar Teátrumi Társaság titkáraként, a Nemzeti Színház tanácsadójaként: “A Teátrumi Társaság meglehetősen aktív volt ezekben a hetekben, mert muszáj volt segíteni a tagszínházainkat abban, hogyan éljék túl a járványhelyzetet. Folyamatosan sarkalltuk őket, hogy ne veszítsék el a kapcsolatot a nézőikkel, és közben a saját munkatársaikat is dolgoztassák. Igyekeztük támogatni a teátrumok online tevékenységét, együttműködtünk a kulturális kormányzattal. Tagja vagyok az NKA színházi kollégiumának, ahol olyan pályázatokat írtunk ki, amelyekkel a veszélyhelyzet utáni időkre való felkészülést támogattuk. Százával pályáztak alkotók, és tudunk is nekik pénzt adni. Úgy láttam, mindenki betartotta a szabályokat, mert tudtuk, hogy ezek a szolidaritás alapjai. Tudtuk, hogy vannak, akikre különösen oda kell figyelnünk, akiknek segítenünk kell. Megértettük, hogy összefogva erősebbek leszünk.”

Arról is kérdezték, megítélése szerint mikor „áll talpra” a Nemzeti: “A próbák újra elkezdődtek, nyilván nagyon vigyázunk az idős színészeinkre. Reményeink szerint augusztus végén Debrecenben a Csíksomlyói passiót játsszuk majd, és szeptember elején, közepén el tud indulni az évad. Szeptember 19-re tervezi a Nemzeti Színház a nyílt napját, ez hagyományosan az évadkezdő pillanat.”

A teljes interjú a Figyelőben olvasható.