A Szabó Magda Napokkal búcsúztatja a nyári évadot a Gyulai Várszínház, hat előadással kedveskedve a városba látogatóknak – hívta fel a figyelmet a Fidelio. 

A programsorozat egy személyes hangvételű zenés esttel, az Agyigóval indul, melyben Nagyváradi Erzsébet az írónő önéletrajzi ihletésű versein és prózáján keresztül idézi fel Szabó Magda alakját. Czeizel Gábor rendezéséhez Vasicsek János írt új dalokat.

Az ajtó története a Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös produkciójában, Udvaros Dorottya és Söptei Andrea szereplésével elevenedik meg, főhőse egy egyszerű, méltóságát őrző és élete borzalmait magába záró öregasszony, Szeredás Emerenc.

Augusztus 17-én kerül színre Az őz, a Rózsavölgyi Szalon produkciója. 1959-ben, amikor megjelent Szabó Magda nagysikerű könyve, bombaként robbant be a köztudatba. A mű a 20. századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása, felkavaró és lebilincselő történetével, csodálatos nyelvezetével, és hihetetlen tudatos, zseniális szerkesztettségével. Encsy Eszter, a regény főhősnője felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki.

Gyulára érkezik a Szolnoki Szigligeti Színház a Régimódi történet c. előadása Csiszár Imre rendezésében.

Szabó Magda így írja le a mű születésének előzményét: „Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével?” A lebilincselő történetben nem csupán a tündér-édesanya elevenedik meg, hanem a merev és eltökélt nagymamák, a bohém dzsentri nagypapa, a tudálékos nagynénik és a kálvinista Róma többi jellegzetes figurája is.

A gyerekeket szólítja meg a Nagyváradi Szigligeti Színház Tündér Lalája, ami egy zenés mese hűségről, bátorságról, önfeláldozásról.

A Szabó Magda Napok a székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégelőadásával zárul, melynek címe: Az a szép, fényes nap.

Vajknak, Géza fejedelem fiának keresztelése előestéjén összegyűltek Európa keresztény királyságainak követei a magyar fejedelmi udvarban, hogy tanúi legyenek a magyar nép csatlakozásának a többi európai keresztény országhoz. Az addig nyugati portyázásairól hírhedt magyar törzsnek új útra indulásáig hosszú, nehéz véres utat kellett megtennie Géza fejedelemnek, aki egyetlen döntésével megteremtette azokat a feltételeket, amelyek összetartják, megkötik népét, s bekapcsolják abba az európai közösségbe, melynek keretében nemzetté fejlődhetik. Eközben szembekerül a hagyományokkal, a régi életmódot védőkkel és az új istent teljes szívvel és hittel vállaló Vajkkal, aki holnaptól István király lesz, s akit az utókor Szent István néven tart majd számon.

A Gyulai Várszínház programjai ezen az oldalon érhetők el.