“Igyekszünk majd olyan bérletrendszert kialakítani, ami minden társadalmi réteg és korosztály számára megfelelő kínálatot tud nyújtani” – mondja a Weöres Sándor Színház új igazgatója, Szabó Tibor, akit a Vaskarika és a Savariaforum kérdezett.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színháznál színészként és igazgatóként dolgozott, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színésze és aligazgatója volt, játszott Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Székelyudvarhelyen, Gyulán és Debrecenben. A kérdésre, honnét jött az ötlet, hogy szerencsét próbáljon Szombathelyen, a Weöres Sándor Színháznál és az egyik alapító tag legyen, Szabó Tibor elmondta: “Az ötlet Anger Zsolttól származik, akivel 2007 nyarán egy szabadtéri produkció alkalmával dolgoztunk együtt Gyergyószárhegyen, a Lázár grófok kastélyának udvarán. Akkor még úgy volt, hogy ő is Szombathelyre szerződik, és addig rágta a fülemet, amíg rávett, hogy hívjam fel Jordán Tamást. Aztán ő nem jött, én pedig itt vagyok. 2008 július elején jöttem először Szombathelyre, az alakuló társulatot bemutató sajtótájékoztatón vettem részt, Kiss Marival és Jordán Tamással együtt. A tájékoztató után Marival a nyakunkba vettük a várost, és amikor a Pelikán parkban megláttam a platánfákat, azt mondtam: én hazaérkeztem. Ugyanis Nagykárolyban, ahol felnőttem, van a Károlyi grófoknak egy gyönyörű kastélya és az azt körülvevő parkban sokévtizedes, hatalmas platánfák vigyázzák a letűnt kor emlékeit.”
Az elmúlt 12 évról szólva úgy fogalmazott: “Velem minden olyan lényeges dolog, ami egy felnőtt férfi életében megtörténhet, ebben a városban történt meg. Párommal, Bálint Évával itt házasodtunk össze, itt születtek a gyermekeink, ráadásul egy nagyon ígéretes társulatnak lettünk a tagjai.”
A pályázatában részletesen ismerteti a művészi koncepciót. Azt írja, hogy a totális színházban hisz, olyan színházban, ahol együtt van a szó, a test, a mozgás, a tánc, a zene, a látvány, a gondolat és a szenvedély. A koncepció másik fontos eleme a népszínház. Ennek kapcsán Szabó Tibor kifejtette: “Amikor népszínházról beszélek, akkor elsősorban arra gondolok, hogy egy vidéki színháznak, mint amilyen a Weöres Sándor Színház is, a műfaji sokszínűségre kell törekednie. Egy Szombathely típusú vidéki városban nem lehet rétegszínházat csinálni, hiszen sokféle igényt és ízlést kell, ha nem is kiszolgálni, de figyelembe venni. Ez azt is jelenti, hogy nekünk a klasszikus drámai művektől a zenés műfajokon át a kortárs szerzők darabjainak bemutatásáig mindent játszanunk kell, és hiszek abban, hogy a legszélesebb közönségréteget is meg lehet szólítani anélkül, hogy a legszigorúbb szakmai és művészi követelményeket szem elől tévesztenénk.”
Arról szólva, hogy viselik a járvány adta helyzetet, a színházak bezárását, elmondta: “Rosszul. A munkánknak csak akkor van értelme, ha estéről estére felmegy a függöny, a nézők pedig a személyes jelenlétükkel segítenek a színészeknek megteremteni azt a varázslatot, amit színháznak szoktunk nevezni.”
A Savariaforum.hu-nak nyilatkozva az igazgatóválasztásról is szót ejtett: „Felemelő és megható, hogy egyhangú volt a személyemről szóló szavazás a szombathelyi közgyűlésben. Boldoggá tesz. Arra a reményre jogosít, hogy az a hívó szó, ami benne van a pályázatomban is, miszerint a társadalmi közeledés és megegyezés híve vagyok, amiben mélységesen hiszek, ez sokak, sokunk számára fontos. Minden lépésemmel, tettemmel ezt szándékozom követni, sugallni, közvetíteni. Úgy a környezetem, mint a városért felelős emberek felé. Hiszem, minden jó szándékú embernek tennie kell azért a közösségért, szűkebb pátriánkért, amiben élünk. Az egyöntetű szavazás azt is bizonyította, hogy értékelték az eddigi munkámat, bizalom van irántam. Végleg igazolta számomra, hogy a város befogadott, s befogadta a családomat. Hihetetlenül jó érzés.”
A létrehozandó, a színház vezetését segítő Művészeti Tanácsot a kinevezett direktor ekként jellemzi: „Segítő társaim között lesznek olyanok is, aki a nonverbális színház mesterei, tehát nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a gesztusokra, a mozgásra, a látványra. Szerintem ezek képesek újat hozni a közönségünk számára. (…) Annyit már most elárulhatok, hogy Kiss Mari, a WSSZ egyik alapítója, visszaszerződik hozzánk!”