Szakmai nappal, bábos találkozóval és konferenciával ünnepli a Magyar Bábjátékos Egyesület alapításának 75. évfordulóját a Hermina úti Lipták Villában pénteken.

Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: kevés megjelenési formája van a művészetnek, amely olyan mélyen, ösztönösen gyökerezik az emberi természetben, mint a színjátszás és annak egyik legrégebbi válfaja, a bábjáték.

A Magyar Bábjátékos Egyesülettel közös küldetésükről és felelősségükről szólva kiemelte: a tét hatalmas, megőrizni és szítani a lángot, amely a színházművészeti műfajokat, a gyermekszínházat, valamint a bábművészetet élteti.

Úgy fogalmazott: nem kevesebb a feladat, mint a viharban megragadni valami biztos kapaszkodót, és magunk mellé hívni azokat, akiknek a szellemi-lelki fejlődése fontos számunkra: a családokat, gyermekeinket, fiataljainkat. Megkapaszkodni a nemzeti, egyetemes hagyományokban – mondta.

A bábművészet pedagógiai szerepéről, jelentőségéről szólva kiemelte: könyvtárnyi irodalma van a közösségi cselekvés, a csapatmunka, az együttes és jelenléti alkotótevékenység identitásformáló erejének. A gyermek, a fiatal, de akár a felnőtt is, aki egy alkotóközösség, művészeti csoport tagja, szellemi és lelki biztonságban van – mondta, kiemelve: mindez ma felbecsülhetetlen előny, nem kevesebb, mint a jövő záloga.

Az ezerarcú bábművészet varázsa a műfaj összetettségében rejlik, aki a bábos világ része lesz, az egyszerre alkotó, író, költő, előadó, képzőművész, népművész, táncművész – mondta.

A jubileum és a seregszemle jelentőségéről szólva kiemelte: meg kell mutatni, fel kell tárni a bábművészet rétegeit. „Beszélgetni, gondolkodni, tervezni és álmodni kell, együtt – zárta szavait Szentmártoni János.

Bagi Márta Anna, az egyesület elnöke szavaiból kiderült, hogy a Magyar Bábjátékos Egyesület 1989-ben alakult kulturális és érdekvédelmi szervezetként, de a Bábjáték Magyar Barátai Egyesülete és a Magyar Bábjátékos Szövetség jogutódjának tekinti magát.

Elmondta: az egyesület elsődleges célja az alkalmazott, a pedagógiai bábjáték, az amatőr bábjátszás szakszerű gyakorlatának felelős támogatása. Ezt elsősorban átfogó képzéselméleti koncepciók kidolgozásával és a jógyakorlatok terjesztésével, valamint a pedagógusok, tanítók, óvodapedagógusok képzése révén kívánja elérni. Az egyesület közössége elméleti felkészültségét és szakmai gyakorlatát ajánlja fel és igyekszik közkinccsé tenni – tette hozzá.

Kiemelte: a jubileumot hiánypótló kiadvánnyal teszik emlékezetessé, amelyben a 75 év kiemelkedő szereplőit mutatják be. Felkérték tagjaikat, hogy azok az alkotók, akik az egyesület munkájában részt vettek, bábcsoportot vezettek vagy segítettek a képzésben, mutassák be munkájukat.

„Hiszem, hogy a bábjátéknak a digitalizált világban is helye van, hiszen ez az összművészeti műfaj széles eszköztárral rendelkezik, és még újabbak befogadására is nyitott” – mondta.

Kiemelte: a bábjáték a szociális kompetenciák erősítésén túl, nyelvi értékeink átörökítésének is finom és észrevétlen felülete. A báb egy terápiás eszköz – mondta, azt kívánva, hogy munkájukban minél több követőre leljenek.