Szalontay Tünde színész a Magyar Narancsnak nyilatkozott új munkáiról és arról is, hogy mit jelenett számára Pintér Béla és Társulatát erősíteni, majd szabadúszóvá válni.

A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható. Arról szólva, hogy Pintér Béla és Társulata színésznőjének könyvelték el, Szalontay Tünde úgy fogalmazott: „Pintér Bélával még az Arvisura Színházi Társaságban játszottunk együtt a nyolcvanas években a Magyar Elektrában (Aegistus/Clitemnestra) és A Mester és Margaritában (Behemót/Margarita). Aztán én több évig külföldön voltam, és amikor visszatértem, Béla hívott A sehova kapuja című előadásba. Onnan kezdődött a közös munkánk, és fantasztikus darabokat hoztunk létre, amelyek máig meghatározók maradtak számomra. Bár több mint nyolc éve szabadúszó vagyok, a régi előadásokat még játszom. Szóval távolinak tűnik, de igen, büszke vagyok arra, hogy a társulat színésznőjeként tartanak számon, viszont arra is, ami azóta történt.”

Szalontay Tünde több színházi csoporttal is rendszeresen együtt dolgozik: „A Scallabouche-sal, a Láthatáron Csoporttal, a Tünet Együttessel, a Dollár Papa Gyermekeivel és Gergye Krisztián Társulatával több projektet is csináltunk, csinálunk. Teljesen változó, hogy egy kisfilmet veszünk fel, egy tudományos könyvből kiindulva improvizálunk és hozunk létre darabot, vagy éppen valakinek az élete ihlette meg a leendő előadást, rendkívül izgalmas és kihívásokkal teli az az út, amelyen végigmegyünk a bemutatóig. A Láthatáron Csoporttal készülő Mit ér, ha? című előadásnak szeptember 17-én lesz a bemutatója a Jurányiban. A Dollár Papá-s Az apácát négyszer játsszuk szeptember 4-én és 5-én délután és este speciális helyszínen, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet üvegablakos körtermében. A Scallabouche-sal még nyáron vettünk fel egy virtuális színházi játékot Funnel of Love címmel, amelynek a „kipróbálása” szintén ősszel kezdődik.”

A Láthatáron a Jurányiban egy zenés női varietét mutat be, úgymond a mulandóságról. A kérdésre, hogyan képzeljük ezt el, azt felelte: „Ez az előadás is improvizációval készült. Feuer Yvette – aki a társulat alapítója és játszik is az előadásban – ötletéből kiindulva Romankovics Edit, a rendező és Zsigó Anna, a dramaturg próbáról próbára hoztak újabb és újabb helyzeteket, figurákat. Ezeket az imprókat felvettük, és így született a szövegkönyv. Rajtam és Yvette-en kívül még Manyasz Erika és Álmos Phaedra játszanak az előadásban. Kiss Judit Ágnes dalszövegeire Fűri Anna írta a zenét, és az előadásban is ő kíséri a dalokat. Hód Adrienn készítette a koreográfiát. Szóval elég izgalmas alkotócsapat gyűlt össze. Az alcímben, ha sikerül megvalósítani, benne van már minden: Zenés. Női. Varieté. Mulandóság. És persze az izgat a legjobban, hogy hogy lehet a mulandóságról humorral, önreflexióval beszélni.”
A színésznő szerint a nők problémáiról szabadon, bátran, kísérletezve, sok humorral, költészettel érdemes beszélni.

A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.