Szarvas József: „A művészet szekerét le kell venni arról a vágányról, amelyre rátették”ű
2021. április 19., hétfő 09:52
Szarvas József színművész, a Nemzeti Színház tagja volt Bayer Zsolt műsorvezető vendége.
Elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja. Szarvas József és Bayer Zsolt a Bayer showban emlékezett meg a színművésznőről és kiemelkedő munkásságáról.
„Mindannyiunknak van valamilyen hozzá kötött létélménye. Én úgy gondolom, hogy ő amikor színpadon volt vagy amikor filmen volt, ott a mesterség, ott a szakma, ott a színház felragyogott.
Minden pillanata ajándék: olyan titkot hordozott és ápolt, gondozott és próbált nekünk átadni, aminek még ő sem járt a végére, de minden alkalommal, szorgalommal és alázattal nekiment a titok megfejtésének” – mondta Szarvas József színművész.
A kor nagy művészeiről való megemlékezés mellett Szarvas József színművész arról is mesélt, hogyan és honnan indult el még kisgyermekként. Szó volt továbbá a kultúra, a földművelés és az identitás kialakulásának kapcsolatáról is.
„Meghallottam a Táncdalfesztivált, a sanzont, és a fantáziám elindult, elvágyódtam. Minden pillanatot kihasználtam, ami errefelé terelt. Gyerekként nem tudtam mi az, színésznek lenni, de tudtam, hogy az a mese, ami a rádióban megy az este az álmaimban előjön” – árulta el.
Szarvas József arról is beszélt, a “művészet lényegét tekintve szabad” és, hogy “sokan biztosan azért jönnek majd az egyetemre, mert mi ott tanítunk”.
„Ebben a pillanatban a lelki és szakmai felkészülés időszakában vagyunk. (…) Én úgy érzem, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek és egyáltalán a művészetnek a szekerét le kell venni arról a vágányról vagy ki kell emelni abból a kátyúból, amelyre rátették, amikor azt mondták, hogy a művészet lényegénél fogva pártos. Nem. A művészet az szabad. A művészet lényegénél fogva szabad. (…) Biztos, hogy sokan azért nem jelentkeznek most az egyetemre, mert én és Rátóti Zoltán barátom fogunk ott tanítani. De abban is biztos vagyok, hogy vannak, akik éppen azért jönnek. Én azt várom, hogy történjen valami személyes ügy az egyetemen, ami rólunk szól, majd arról a kis közösségről, amit hívjunk majd osztálynak.”
– fogalmazott Szarvas József színművész.