– Mindig foglalkoztatott, hogy a rendszerváltás időszakát miért nem írják meg a kortársak, beleértve magamat is. Egy történet járt a fejemben egy ukrán tisztről, aki a szovjet csapatok kivonulásakor nem akart hazamenni, és megpróbálták elbújtatni a helybeliek – mondta Zalán Tibor József Attila-díjas író. A Zenthe Ferenc Színház felolvasószínházi produkcióként mutatja be az alkotó új, groteszk színpadi játékát. A produkcióra a Magyar Nemzet oldalán hívja fel a figyelmet Szilléry Éva.
Ismert módszer volt, hogy a háború idején a nőket úgy bújtatták el a megszálló orosz katonák elől, hogy trágyadomb alá rejtették őket. Zalán Tibor Szásáját a magyarok bújtatják a trágyadomb alá, de éppen az ,,övéi”, vagyis a kivonulni készülő megszállók elől, mert nem akar hazamenni – történik mindez a rendszerváltás idején.
Az ukrán Szását, merthogy a Szása i Szása című tragikomédiában szinte mindenki Szása (illetve van még néhány Béla is, például a párttitkár, aki a saját hatalma átmentésével foglalkozik, és a helység papja). Egy identitástól és mindenétől megfosztott társadalmat ábrázol a darab, amit egy komikus szituációval tör meg az író.
A történet 1991-ben, egy magyarországi kisvárosban játszódik, ahol a szovjet laktanyát kezdik összepakolni, ami azt jelenti, hogy minden mozgatható – a géppuskától vagy a kézigránáttól a tankig – a piacra kerül.
– Eljátszottam a gondolattal, hogy mi van akkor, ha az ukrán tiszt annyira összebarátkozott a helyiekkel, beilleszkedett a megszállt ország életébe, mindennapjaiba, hogy nem akart többé hazamenni. A történet az olajszőkítés időszakában játszódik, mindenki jól akar járni, nyerni a rendszerváltáson, és azon igyekszik, hogy átmentse magát valahogyan az új rezsimbe. Tragikomédia kerekedett belőle; kimondottan kedvelem és művelem az olyan drámákat, amikor a nevetéstől harsogó nézői torkokra forr a fene nagy jókedv – fogalmazott az alkotó.