Hosszú sajtóközleményben reagált a bangladesi sziámi ikreket szétválasztó műtétsorozat fő koordinátora a Szász János házkutatásával kapcsolatban megjelent hírekre. Az ikreket szétválasztó orvoscsapat munkáját Szász filmezte, de valaki feljelentette őt a készülő filmmel összefüggésben, személyes adattal való visszaélés miatt.

Csókay András idegsebész nyilatkozata:

Az érintett orvoscsapat két legismertebb tagja, Csókay András és Pataki Gergely közül előbbi Szász mellett, utóbbi Szász ellenében nyilatkozik. Patakihoz kötődik a műtétsorozatot megszervező Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány is.

Csókay András idegsebész, aki az ikrek tényleges szétválasztását végezte, úgy fogalmazott a Telexnek: „Gergely – teljesen érthető módon – nem ért az idegsebészethez, így nem fogta fel, mi történt a 26 órás műtét során, ami minden előzetes, felületes megbeszélést átírt. Egy ilyen műtétnél nem tervezhető az operáció utáni helyzet.

Csókay szerint „az alapítványt sajnos jobban érdekelte a PR” (…)

A vezető idegsebész úgy fogalmazott, hogy Pataki végig arról beszélt az orvostársainak, „hogy a bangladesi titkosszolgálat miatt csak ő kommunikálhat. Elutazásunk napján megkérdeztem az egyik magas rangú vezetőt, hogy volt-e bármiféle probléma, hogy mi is kommunikáltunk a magyar lapok felé, és azt mondta, semmi gond nem volt ezzel. De nem is írtam volna semmit, csak az ikrek élete sokkal fontosabb volt, mint a problémák takargatása, a rossz kommunikáció által.”

Csókay tisztázni akarta az ikrek szüleivel, hogy valóban visszavonták-e a Szász-felé tett beleegyező nyilatkozatot, és a szülők azt közölték vele, hogy Pataki közbenjárására vonták vissza a beleegyezést – mondta az idegsebész. „A szülők kiszolgáltatott helyzetben voltak, bármit aláírtak volna, egyik gyermekük a halálán volt” – tette hozzá.

Csókay szerint az alapítványt valóban nem a pénz motiválja, szerinte „itt egy görcsös ragaszkodás van ahhoz a félrevezető kommunikációhoz, amit az alapítvány a műtét befejezése óta folytat. Egy művészt nem lehet megvenni, ezért el kell hallgattatni feljelentéssel és házkutatással. Csak az igazság tud szabaddá, félelem nélkülivé tenni. János ki fog tartani, Patakinak pedig bocsánatot kell kérnie tőle. Képesnek tartom, hogy megbocsássa ezt a rettenetes kálváriát”. A Telexnek adott nyilatkozatát itt olvashatják.

Csókay András idegsebész a Magyar Kurírnak is nyilatkozott, ebből az interjúból megismerhetik a teljes történetet:

„(…) A műtét huszonnegyedik órájában Pataki doktor megkérdezett engem, hogy mit mondjunk a műtét után. Azt válaszoltam: egyet mondhatunk, a műtétet befejeztük – nem azt, hogy sikerült!

A siker szó miatt a több százezres háttérima érthetően lecsökkent, a gyerekek haldokolni kezdtek. Augusztus 2-án hullafáradt voltam, és csak 3-án ismertem fel, hogy valami nagyon félrecsúszott, és emiatt leáll a spirituális segítség, amit hónapokkal korábban megterveztünk. Érdekes egyébként: a modern pszichológia materialista tudománya elismeri a csoportos lelki támogatás pozitív hatását. Tehát nem valami légből kapott, vallásos őrültség ez, hogy én imádkozom valakiért, és ez hat.

Vegetatív instabilitás, nagyon magas láz, kezelhetetlen szívritmuszavarok, bármelyik pillanatban meghalhattak volna. Közben meg az alapítvány sikeres műtétről beszélt. Nagyon kétségbeestem, és kértem a kommunikációs igazgatót: azonnal írja le a honlapon, hogy mi az igazság. Napokig nem voltak erre hajlandók, később feltettek egy gyenge imakérést, és megjelent talán az is, hogy kritikus az ikrek állapota. Ekkor a Jóisten sugallatára jött az az ötlet, hogy értesítem a katolikus hírportálokat, köztük a Magyar Kurírt és az Új Embert, a Mária Rádiót, a Párbeszéd Házát. Már augusztus 3-án jelezték, hogy óriási baj van, a gyerekek haldokolnak, kérjük az imák újrakezdését, és akkor egy hatalmas, még az előzőnél is nagyobb háttérimádkozás bontakozott ki, most már az egész Kárpát-medencében. Az egyik gyerek állapota javulni kezdett, a műtét után nagyjából egy héttel túl volt az életveszélyen idegsebészeti szempontból. A másik gyerek viszont tovább haldoklott, és augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján úgy látszott, hogy még aznap meghal. Akkor Sajgó Szabolcs atya kérésére Mindszenty József bíboros és a Szűzanya közbenjárását kértük, és másnap reggelre jobban lett a gyerek. Eljuttatuk ezt csodás gyógyulásként a Vatikánnak, részletesen leírtuk Kovács Gergely posztulátor kérésére Csapody doktorral.

Bangladesben nagy szeretetben voltunk mindenkivel, az ikrek szülei is aláírták a beleegyező nyilatkozatot ahhoz, hogy Szász Jánosék forgathassanak a műtétről. Egy dolog viszont látszott:

Ő végig nyugtatni, békíteni akart minket. Nagyon fontos megjegyezni, hogy Szász János semmi pénzt nem kapott az alapítványtól, mindent a saját költségére fizetett. Az alapítvánnyal semmiféle megállapodást nem írt alá. A mi kérésünk annyi volt, hogyha elveszítjük a gyerekeket, akkor ne legyen ebből film, elég szomorúság lenne az önmagában. Szász János azt is felajánlotta: ha a nyersanyagból valamikor film készül, és bevétel lesz belőle, annak felét az alapítvány kapja, ez szerintem gáláns felajánlás, tekintve, hogy ő volt a producere, rendezője, mindenese a filmnek. Közben Gergely rájöhetett arra, hogy ő nem ilyen filmet akart. Most is láthatók az alapítvány honlapján különböző, a műtétről készült kisfilmek, nagyon szépek, de azt sugallják, hogy minden könnyen, tökéletesen működött.

Szász János nyilván olyan filmet rendezett volna, amelyben a könnyek, a sírás, a szenvedés mellett természetesen az öröm is megjelenik – vagyis az egész húsvét, a kereszttel és a feltámadással –, hiszen a gyerekek végül is túlélték ezt a beavatkozást. Tegnap (a beszélgetés február 11-én készült – a szerk.) tudtam meg, megírta az ikrek édesanyja, hogy a műtétet követően, amikor már csak hárman maradtunk Bangladesben, Pataki doktor aláíratott vele egy olyan papírt, amellyel visszavonja az írásbeli beleegyezését, hogy Szász Jánosék filmfelvételeket készíthetnek a műtétről. A filmes csapat még alig hagyta el Dakkát. Miért nem mondták meg nekik egyenesen, szemtől szembe? Teljesen megdöbbentem.”

Szász János köszönetnyilvánítása:

„Ügyem kellő nyilvánosságot kapott, ami felbolygatta a kollektív igazságérzetet.

Hálával tartozom a Bangladesi műtét csapatának! A missziós lelkületű orvosoknak, a kisegítő személyzetnek, mindenkinek, aki mellém állt. Külön szeretném kiemelni Csókay András és Hudák István kivételes támogatását. Nyíltságuk, őszinteségük, emberségük iránytű marad számomra. Még egyszer köszönöm MINDENKINEK!” – írta az ügy kapcsán Szász János.