Szász Júliával az idén diplomázó ifjú színésznővel, a Nemzeti Színház tagjával a Sikeres Nők készített interjút.
Szász Júlia elsőként arról mesélt, milyen volt 11 évesen, mint a „legkisebb boszorkány”: „Valójában Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány című meséjében én Tündér Terciát játszottam, a címszereplő az egyik osztálytársam volt. Nagyon meghatározó élményként maradt meg bennem az egész „próbafolyamat”, hiszen életem első színházi élménye volt, még ha nem is igazi színházban, csak az iskolában próbáltunk és összesen 2 vagy 3 előadást ért meg a helyi művelődési házban.”
A Körhinta című darabban, a Nemzetiben ugyanazt a szerepet játssza, mint egykor Törőcsik Mari. Ennek kapcsán kifejtette: „Többször is láttam a filmet, nagyon szeretem, Törőcsik Mari pedig egy legenda, igazi példakép. Szerencsésnek érzem magam, hogy még láthattam színpadon, a lénye, kisugárzása olyan erős volt, hogy a mai napig jól emlékszem rá, mély nyomott hagyott bennem.”
Az ország A Bátrak földje című sorozatban ismerhette meg. A kérdésre, jöttek-e a szerelmes levelek, azt válaszolta: „Módjával, inkább magát a sorozatot és az alakításomat dicsérték. Ez persze jólesik az embernek, de számomra azt jelenti, nagyobb felelősségem van ezután. Mindenesetre nem gondoltam volna, hogy ennyi embernek fog örömöt okozni ez a történet, de nagyon boldog vagyok, hogy így lett.”
Arról is faggatták, hogy látja, milyen szerepkör állna a legjobban: „Szerencsére ezt nem nekem kell eldöntenem, furcsa is lenne, azt gondolom, az ember egészen máshogyan látja önmagát, mint a környezete. Vannak külső adottságok, ami valamennyire nyilván behatárol. De őszintén remélem, hogy lesz lehetőségem sokféle, árnyalt, a személyiségemtől nagyon eltérő szerepeket is eljátszani, hiszen általában inkább ez jelenti a kihívást egy színésznek, ettől tud fejlődni.”
Egyetemi tanulmányairól szólva úgy nyilatkozott: „Szakmailag és emberileg is nagyon sokat változtam, ezt elsősorban a rengeteg munkának köszönhetem és a lehetőségeknek, amiket kaptam. Cserhalmi György mondta nekünk, hogy a legfontosabb megmaradni embernek a sikerek, vagy éppen kudarcok ellenére. Önmagunkat vállalni, őszintének lenni a színpadon és az életben egyaránt.”
A teljes interjú a Sikeres Nők c. magazinban olvasható.
2020.07.22 – 6,7,8. oldal