SZÁZ ÉV MAJOR, avagy az eszméimet nem cserélem – A Városmajorban Nyáry Krisztián és Horváth János Antal darabja
2022. július 25., hétfő 10:14
A centenáriumát ünneplő városmajori színház saját bemutatójára készül. A darab két szerzője: Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész és Horváth János Antal dramaturg, rendező. A premierre 2022. július 29-én, 20 órakor kerül sor.
Ajánló a darab elé:
Majoros néni időtlen idők óta ül a Városmajor egyik padján. Néha virágot árul, máskor galambot etet vagy sebesültet ápol. Látott már népünnepélyt és tömeggyilkosságot, beszélt andalgó szerelmesekkel és öngyilkosjelöltekkel. Nála jobban senki sem ismeri a környéken élő vagy dolgozó írók életét.
Ady Endre és Nemes Nagy Ágnes, Karinthy Frigyes és József Attila, Polcz Alaine és Babits Mihály, Molnár Ferenc és Kosztolányi Dezső is neki mondják el titkaikat. Majoros néni beleolvas a könyveikbe, a nála hagyott kéziratokba, de elsősorban nem a betűk, hanem az emberek érdeklik. A könyvek és kéziratok szép lassan gyűlnek a padja környékén.
Zolikát sem érdeklik a könyvek, csak a rend meg a rendszer. Ő az örök házmester, a történelem kisinasa, – hol rikkancs, hol segédparkőr, olykor Lenin-fiú, kisnyilas, kisávós vagy személyi követő. Szolgálja, amit éppen kell, és nem akar érteni semmit. Az írók és más művészek, akik a Városmajor környékén éltek, alkottak, szerelmeskedtek vagy haldokoltak, óhatatlanul találkoztak vele is.
Zenés revü? Történelmi utazás? Képes irodalomkönyv és parktörténet? Talán mind egyszerre. A szereplők olykor kimondják, hogy a művészetnek nincs értelme, hiszen a szerelem elmúlik, az emberek nem tanulnak a történelemből, és időről-időre legyilkolják egymást. Az írók pedig többnyire belehalnak az egészbe. Máskor viszont az derül ki, hogy mégis van remény.
A Városmajor százéves története Magyarország viharos történelmének esszenciája. Írók és művészek, miniszterek és csavargók, hintáslegények és színpadi sztárok, megfigyeltek és titkos rendőrök találkoztak itt: nekünk csak össze kellett szednünk őket, és ha nem maradtak fenn a szavaik, akkor hangot adtunk nekik. Csak írás közben vált világossá egy összefüggés: mindahányszor, amikor a színház, a mozi vagy a kultúra más intézményei bezárni kényszerültek a Városmajorban, akkor szinte azonnal megjelentek a fegyverek, nyomukban az akasztófák és tömegsírok
– mesélte a darabról Nyáry Krisztián az Indexnek.
„1912-től indulunk el, tehát kicsit túlnyúlunk a százéves időkorláton, valószínűleg azért, mert kár lett volna kihagyni bizonyos figurákat, különösen Adyt. A hely korábbi állapotaira is történik utalás a szövegben. A Városmajor közpark minőségében mindig is a népszórakoztatás része volt, a szabadtéri színpad előtt állt itt bitófa, vurstli, parkmozi is. A keretjáték révén a mából indulunk ki és a mába is érkezünk, a 2022-es év minden jellemzőjével. A színházak helyzete rendkívül bizonytalan, a kultúra szerepe és jelentősége kérdőjeles, a társadalom szórakoztatása vagy kiszolgálása többnyire ellentétes a társadalmi érdekekkel. A kulturális dolgozók, művészek napi küzdelmei, problémái is megjelennek érintőlegesen, megdöbbentő párhuzamokat mutatva a megidézett alakok problémáival és küzdelmeivel” – nyilatkozta a Fidelionak Radnay Csilla.
„Én játszom Ady Endrét, Molnár Ferencet, Berény Róbertet és Lengyel Balázst is. Egy színész zavarban van ekkora formátumú személyiségek kapcsán. Képtelenség volna őket megszemélyesíteni, de nem is törekszünk erre. Egy-egy erősebb jellel, attribútummal igyekszünk megjeleníteni az ismert szerzőket, és valójában az elrajzolt szituációk, maguk a történetek, anekdoták állnak össze színpadi egésszé. A Városmajor olyan, mint egy központi terep, ahová összefújja a „szemetet” a szél. Így találkoznak a híresebb karakterek és történeteik. Egy furcsa, mesterkélt szituációba sűrítve igyekszünk minél emblematikusabb történeteket felmutatni” -mondta a lapnak Pál András.
A Városmajori Szabadtéri Színpad 2022-es saját bemutatója.
Szereplők:
Peremartoni Krisztina, Radnay Csilla, Ladányi Júlia, Szatmári Alíz an., Pál András, Mohai Tamás, Vizi Dávid, Kovács László an.
Zenekar: Farkas Virág Zazie – harmonika; Nedeczky Júlia – klarinét; Misik Zoltán – bőgő
Pesti Magyar Akadémia tanítványai:
Cserdi Zsolt, Gali Petra, Gerő Ádám, Lamberti Éva, Márton Éva Izabella, Pintér Janka, Pogány Tamás, Rácz-Enzsöl Benedek
Zenei vezető: Farkas Virág Zazie
Díszlettervező: Szabó Márton István
Vetítéstervező: Karcis Gábor
Jelmeztervező: Jeli Sára Luca
Koreográfus: Molnár G. Nóra
A rendező munkatársa: Skrabán Judit
Rendező: Horváth János Antal
További információ és jegyvásárlás ide kattintva! >>>
Fotó: Városmajori Szabadtéri Színpad