December 31-én, a nagy érdeklődésre való tekintettel a Budaörsi Latinovits Színház egyszeri alkalommal ismét műsorra tűzi a Centrál Színházat is megjárt sikerelőadását, az Alföldi Róbert által rendezett Öröm és boldogságot. A rendhagyó szilveszteri előadást követően szeretettel várják a nézőket egy pezsgős koccintásra is.
Vajon mit kezdenek a kisebbségben élők a maguk kisebbségével? Hogyan tesz tönkre életeket a propaganda, és egyáltalán, milyen egy meleg élete ott, ahol ő lényegében nem is létezik? Napjaink egyik legjelentősebb magyar drámaírója, Székely Csaba darabját, az erdélyi melegek helyzetére a rá jellemző éleslátással, maró iróniával és nem utolsó sorban remek humorral reflektáló, tabudöngető Öröm és boldogságot Alföldi Róbert vitte színre Spolarics Andrea, Pető Kata, Hartai Petra, Chován Gábor, Ilyés Róbert, Fröhlich Kristóf és Mertz Tibor szereplésével. Az előadást a 2021-es bemutatót követően közel harminc alkalommal játszották nagy sikerrel Budaörsön, majd idén tavasszal meghívást kapott a Centrál Színházba, ahol többnyire teltházzal futott az évad második felében. Nem véletlen hát, hogy a Budaörsi Latinovits Színházban úgy döntöttek, az Öröm és boldogsággalbúcsúztatják 2023-at, és az év utolsó estéjére felújítják az előadást.
Színhelyünk Erdély, a tiszta, romlatlan őshaza, ahol turulmadár küküllik az árvalányhajas ágon, és minden olyan tiszta, hogy enni lehetne róla. Székely Csaba, Erdély szülöttje azt állítja ebben a hol színmű, hol vitairatában, hogy még itt, eme hótiszta virányon is élnek ilyen izék, na, hogy is, szóval ilyen melegek, szivárványos elembétékúk vagy miacsudák, tetszünk tudni, akikkel annyi baj van mostanság, kinyílt a csipájuk nekik, és képtelen ötletekkel, mit ötletekkel? Követelésekkel! állnak elő, hogyaszongya ők is csak olyanok, mint mi, normálisak.
Ilyenkor valami szép szokott következni: hogy az ő életük is csak ugyanaz a szlalomozás mini-Szküllák és zseb-Kharübdiszek között, és ugyanazzal a fatalista méltósággal igyekeznek végigevickélni rajta, mint mi, normálisak; hogy éppen olyan meghatóan gyengédek, amikor szerelmesek, hogy éppen úgy dobog a szívük és sistereg a halhatatlan lelkük nekik is; hogy pont olyan keményen állnak ki – vélt vagy valós – jogaikért és ugyanúgy adják fel a küzdelmet a túlerő ellen, mint mi, akik normálisak vagyunk, és ezt, hogy normálisak vagyunk, ezt onnét tudjuk, hogy a felsőbbség így határozott meg bennünket.
Hát itt, Székely Csaba drámájában nem ez következik. Itt a szerelmet nem a szívdobogás, hanem a fogcsikorgatás zaja festi alá. A jogok se véltek, se valósak, hanem nincsenek, küzdelem helyett pedig rejtőzködéssel és paranoiával vagyunk kénytelenek beérni. Itt normálisnak lenni egyet jelent a bunkósággal és a gyilkos hajlamokkal, a szivárvány pedig a szürke nemhogy ötven, de maximum másfél árnyalatában pompázik. Tükröt tart elénk Székely Csaba, méghozzá görbét: olyan görbét, hogy beléje pillantva, ha akarnánk, ha mernénk, már-már magunkra ismerhetnénk mindahányan: melegek, hidegek, langyos-semmilyenek, eltévedt angyalok és célirányosan masírozó sátánfattyai – egy szóval mi, emberek. Bármit jelentsen is ez a szó.
Székely Csaba – Öröm és boldogság
Rendező: Alföldi Róbert
Budaörsi Latinovits Színház
December 31. 20.00
weboldal: https://latinovitsszinhaz.eu/eloadas/orom-es-boldogsag/
Jegyvásárlásra itt van lehetőség.
fotós: Borovi Dániel