A Mágnás Miska, Szirmai Albert legsikeresebb operettje, nemzeti karakterünknek kedves témával foglalkozik: a gátlástalan elit kifigurázásával. Az előadás most Székely Kriszta rendezésében érkezik a miskolci színpadra, a szövegkönyvet az eredeti nyomán Závada Péter írta.

A történet szerint Korláthy gróf hozzá akarja adni lányát az évek óta Afrikában vadászó Eleméry grófhoz, de Rolla már viszonyba bonyolódott Baraccsal, egy „egyszerű” mérnökkel. Baracs úgy dönt, hogy megleckézteti a korrupt és képmutató társaságot, akik emberszámba se veszik, és rábeszéli Miskát, Eleméry lovászát, hogy adja ki magát a grófnak. A helyzet tovább fokozódik, amikor Marcsa, Miska szerelme is beszáll a beöltözős játékba, hogy helyre tegye a folyton féltékenykedő lovászgyereket, és elszabadul a cintányéros cudar világ.

Székely Kriszta 2019-ben a Nem félünk a farkastól című drámát rendezte Miskolcon a Játékszínben, most viszont a Nagyszínházat vette birtokba, hogy színpadra vigye a Mágnás Miska operettet. – Egy picit félve indultam neki a munkának, hiszen a Mágnás Miska egy kötött játszási hagyománnyal bíró anyag, én pedig ezek felülírásával, kortárssá fogalmazásával szerettem volna foglalkozni. Kísérletezni. A mi történetünkben Marcsa és Miska kapcsolatának milyensége előtérbe kerül. Ugyan nem látjuk, de sejtjük, hogy egy-két pofon elcsattan közöttük, én viszont mai szemmel már nem tudtam volna jó szívvel ezt színpadra vinni. Éppen ezért megpróbáltunk belecsempészni, hol komoly, hol humorosabb formában olyan üzeneteket, csavarokat, amik kiegyenlítik a Miska és Marcsa közötti viszonyt – részletezi a rendező, aki szerint a miskolci társulattal szépen összeértek a próbafolyamat végére.

– Puhatolózással indult a közös munka, hiszen a járványhelyzet miatt mindenki egészen más lelki állapotban volt. Aztán meg jön egy rendező, aki teljesen új dolgokat akar kipróbálni egy ismert anyaggal kapcsolatban. Ilyen helyzetben nehezebb megtalálni magunknak azt a formát, amit tudunk működtetni. Viszont egy szavam nem lehet, a társulat tagjai minden próbálkozásomat igyekeztek lekövetni ebben a formai kísérletben, és tényleg úgy érzem, hogy sikerült megtalálnunk a közös hangot. A miskolci társulat rendkívül színes, sokféle tehetséget sűrít magába. Ez rendkívül nagy erény, kuriózum és inspiráló egy rendező számára. – mondta Székely Kriszta, aki jókedvet, nyitottságot és kíváncsiságot kíván az előadáshoz.

A Korláthy család legifjabb tagját az érdekházasság felé igyekszik terelgetni a családja, Rolla, akit Bordás Barbara és Eperjesi Erika váltott szereposztásban formál meg, azonban nem hagyja magát. – A szerelmet nem lehet elsöpörni, az érzelem mindent felülír. Rolla pedig Baracs, egy „egyszerű” mérnök személyében találta meg a szerelmet, így természetesen nem áll szándékában hozzámenni a családja által kiszemelt Eleméry grófhoz, és belemegy a játékba, amit Baracs eszelt ki az úri társaság megleckéztetésére – jellemzi karakterét Eperjesi Erika. Szerinte a Mágnás Miska miskolci verziójában mindenki talál olyan pontot, ami a szívének kedves. – Aki a zene miatt jön, az is megkapja, amire vágyik, hiszen az operett gyönyörű zenéi természetesen felcsendülnek a darabban. Aki pedig egy pici újítást keres, annak szintén ajánlanám az előadást, hiszen Székely Kriszta verziójában például a társadalmi osztályok közötti, valamint a férfi-női ellentéteket sokkal jobban kihangsúlyozzuk, határozottabb és élesebb minden jellem – részletezi a művésznő.

Marcsa szerepében Czakó Juliannát és Varga Andreát váltott szereposztásban láthatja a közönség. – Székely Kriszta és Szabó-Székely Ármin az olvasópróbán megmutatta nekünk az operett 1916-os plakátját, amin Miska rajzolt karaktere épp az övét készül levenni, hogy „megdorgálja” kedvesét, Marcsát. Na, a mi előadásunk ebből egyáltalán nem csinál viccet – figyelmeztet Czakó Julianna. – Ez az előadás akkor fog működni, akkor lesz igazán jó, ha komolyan vesszük a darabban lévő szerelmi szálakat és az osztályok közti különbségeket és konfliktusokat – vélekedik a színművésznő. Hozzáteszi, eddigi szerepeit tekintve a Mágnás Miska fizikailag is nagy kihívás. – A legényes tánc megtanulása teljesen új dolog volt számomra, ezen Lénárt Gáborral sokat dolgoztunk, Kocsis Andrea és Lukács Ádám pedig nagyon komoly akrobatikus elemeket építettek be a koreográfiába – mondja Czakó Julianna. – Székely Krisztával már nem először dolgozom együtt és úgy érzem, hogy rendkívül jó szakmai és emberi találkozás ez az életemben – teszi hozzá Czakó Julianna.

Miska: LAJOS ANDRÁS / RÓZSA KRISZTIÁN,
Marcsa: CZAKÓ JULIANNA / VARGA ANDREA
Baracs István: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas / SZŐCS ARTUR
Rolla: BORDÁS BARBARA / EPERJESI ERIKA
Korláthy gróf: KINCSES KÁROLY
Nagymama: MÁHR ÁGI Jászai-díjas
Stefánia: SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
Pixi: BODOKY MÁRK / BÖRCSÖK OLIVÉR e.h.
Mixi: FANDL FERENC / BÉRES BENCE e.h.
Leopold: SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Eleméry gróf: SALAT LEHEL / KOKICS PÉTER

Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara és a Miskolci Balett

Díszlettervező: FEKETE ANNA   

Jelmeztervező: PATTANTYÚS DÓRA    

Dramaturg: SZABÓ-SZÉKELY ÁRMIN 

Koreográfus: LÉNÁRT GÁBOR, KOCSIS ANDREA,

LUKÁCS ÁDÁM

Korrepetitor: RÁKAI ANDRÁS, NAGY NÁNDOR

Vezényel:

CSER ÁDÁM / PHILIPPE DE CHALENDAR