gate_Bannergate_Banner
Göttinger PálHerczog NoémiMoldova GyörgyPatkós Mártonpeller anna
  • facebook
  • instagram
  • 2022. június 29., szerda

    Szente Vajk: “Kéne egy saját hely a magyar zenés színháznak”

    2022. január 16., vasárnap 06:16

    Puskás Ferenc élete után Jókai Mór Kőszívű ember fiai című regényéből készített musicalt szerzőtársaival, de már összeállt a három következő zenés darab ötlete is. Negyvennyolcas filmben dolgozik, énekelni tanítaná a prózai színészeket, Puskás Öcsi életét is megfilmesítené, közben musicalfilmet és színházat tervez. Szente Vajkot az Index kérdezte.

    A kérdésre, ha megpályázna és meg is nyerne egy direktori posztot, mit találna ki, milyen színházat csinálna, azt felelte: “Vegyünk inkább egy fiktív színházat, mondjuk építsünk egyet, ami miatt semmit sem kell lebontani Budapesten, egy olyan helyre, ahol még fák sem nőnek, tehát azokat sem kellett kivágni. Ha már épülne a színházam, az lenne az első gondolatom, hogy elég nagy-e a nézőtér. Nagyon fontos szempontnak gondolom, hogy a színház – legalábbis jelentős részben – el tudja tartani magát. Tehát viszonylag nagy befogadóképességű nézőteret tartanék ideálisnak. Ezer fölötti nézőteret, aminek meglepően nagy dőlésszöget adnék, hogy mind a másfél ezer vendégünk élvezhesse az előadást. A londoni színházakban az az egyik legjobb dolog, hogy szinte mindenhonnan jól látni. Tehát én ilyet építenék, amelyet egy jókora oldalszínpaddal fejelnék meg. Ez sajnos szintén nem általános adottság a magyar színházaknál, pedig ma már sokkal több díszlettel dolgozunk. (…) Olyan zenés színházat csinálnék, ahol minden előadás a saját kultúránkban gyökerezik. Ebbe belefér az a musical, amelyet magyar szerzők írnak, bemutatunk olyan darabokat, amelyeket másutt ugyan már játszottak, de magyar darabok, és olyan nemzetközi előadások is jöhetnek, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Magyarországhoz. Nem csak musical jöhet szóba, lehet az akár egy operába hajló zenemű is. László Miklós például írt egy világhírű darabot, amelyet Illatszertár címen játszanak itthon is nagy sikerrel. Film és óriási sikerű Broadway-musical is született – She Loves Me címmel – belőle. Csupa olyasmit játszanánk, ami valamilyen szempontból a mienk. Ez nem ábránd, gondoljunk csak arra, hogy a Puskás-musicalt már most is több mint harmincötezren látták. Ez nem rossz szám.”

    Azt is hozzátette: “Saját tapasztalatból tudom, hogy iszonyúan kell ismerni a műfajt ahhoz, hogy tudd, hogyan térhetsz el tőle, hogyan hozol létre egy felvonásvéget, hogyan építed fel a szerepeket, mitől lesz a darabnak íve, hogy kezeled a zenedramaturgiát. A musical ugyanis nem arról szól, hogy néha megakasztjuk a történetet dalokkal. Arról se, hogy bejön valaki, és elénekli, hogy ő kicsoda. „Az én nevem, az én nevem Kukorica János” tényleg sokáig bevált, de ma már ennél picit több kell. A későbbiekben – ha felépült az álombeli színház – abban is segédkezet nyújthatnánk, hogyan érdemes musicalt írni. Olyan lenne, mint egy laboratórium, ahol ki lehet próbálni, mennyit és mit kell tenni a kémcsövekbe, hogy elinduljon a várt reakció. Tehát valahogy így épülne fel a színházam. Ez persze utópia, de miért ne élnénk álmokban?” – vetette fel Szente Vajk.

    A felvetésre, kell-e még egy zenés színház Budapestre a Madách és az Operett mellé, azt felelte: “Nagy szükség lenne rá. Pont a magyar zenés színháznak kéne egy saját hely. Az Operett az utóbbi években többnyire valóban operettet játszik, a Madách repertoárjának többségét pedig amerikai vagy külföldi darabok teszik ki. Néző biztosan van.”

    Határozott koncepciója van a képzésről is. Arról szólva, miért nem vesz részt az átalakított SZFE munkájában, úgy nyilatkozott: “Eddig nem volt erről szó, ha lesz, boldogan beszélek majd erről is.”

    Arról is faggatták, hogy a Puskás musicalt elsőként Böhm Györgyék kezdték el fejleszteni és küldték el a kész darabot 2019 januárban Szabó László producernek: “Olvastam, és úgy gondolom, hogy ha valaki írni szeretne Puskásról – könyvet, színdarabot, musicalt –, azonnal csinálja meg. Ha bármilyen információra szükségük van, amire esetleg nem bukkantak rá, nyugodtan keressenek meg, segíteni fogunk. Éveket töltöttünk el ezzel a történettel, minden apró rezdülését ismerem, ismerjük a Puskás-sztorinak, és boldogan segítünk mindenkinek, ha kéri.”

    Ennek kapcsán hozzátette: “A saját castingjaim alapján azt kell mondanom, hogy a zenés színészek képzése nem volt kielégítő az elmúlt évtizedekben. (…) Október közepén mutattuk be Kecskeméten az Elisabeth-darabunkat, most már harmincon túl jár az előadások száma. Mindig telt ház előtt megy, egy tűt sem lehet leejteni a nézőtéren. Ráadásul – ez nem az én érdemem, hanem Cseke Péteré és az ottani társulaté – ottani színészek játsszák, éneklik, csodálatosan. Polyák Lilla az egyetlen vendégművész, de a másik szereposztásban Bori Réka énekli a címszerepet, aki szintén a kecskeméti társulat tagja. Péter ezt fontosnak érzi, igazgatóként több mint tíz éve dolgozik is ezen, van egy Károly Kati nevű briliáns zenei vezető, aki énekelni is tanítja a színészeket. Ehhez képest a színésznevelési rendszerben ez nincs eléggé benne. Ezt a prózai színészoktatásra is mondom. Továbbmegyek: miért kell elkülöníteni a képzésnél a prózai és az énekes színészeket? Ilyen elválasztás szerintem rég nincs, ez egy marhaság.”

    A teljes interjú itt érhető el.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2022 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka