gate_Bannergate_Banner
Vecsei H. MiklósBarta ÁgnesMészáros MartinRainer-Micsinyei Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. június 23., vasárnap
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Szente Vajk: „Növelni kell az Operett saját bevételeit, mert ez biztosítja majd a társulat biztonságát”

    2023. október 5., csütörtök 11:13

    Az operett magyar műfaj, és a Budapesti Operettszínháznak kellene lennie az európai központjának, mondja Szente Vajk, aki megpályázta az intézmény igazgatói székét. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház főrendezője szerint rengeteg olyan történetünk van, amire kíváncsi a világ, így miért ne születhetne zenés darab Polgár Juditról és Karikó Katalinról is – számolt be az Index.

    Szente Vajk többek között arról beszél, hogy ha kísérleti színházat kezdünk csinálni az operettből, akkor tévedünk;
    sokkal több néző kíváncsi a Puskásra és a Kőszívűre, mint ahány előadást az Erkel vállalni tud; a Budapesti Operettszínházban növelni kell a saját bevételeket; minden évben be kell mutatni legalább egy klasszikus magyar operettet; nagyon sok olyan történetünk van, amire kíváncsi a világ; biztosan jegyet váltana a Polgár Judit-musicalre.

    A kérdésre, hogyhogy az operett nem poros műfaj már így 2023-ban, azt felelte:
    „Semmit nem csinálunk már úgy, mint száz éve, és ez a színházra is igaz, de az operettről sokan mégis azt gondolják, hogy úgy kell művelni, mint száz évvel ezelőtt. Ez tévedés. Viszont annyira vigyáz magára a műfaj, hogy ha elkezdjük erőszakosan megváltoztatni, akkor azt nem hagyja. Jól működő műfaj. De ha valami vicces volt száz évvel ezelőtt, az nem biztos, hogy ma is vicces – míg ha valami sláger volt, az nagy valószínűséggel ma is az.”

    A felvetésre, miért szeretne intézményi hátteret a munkájához miközben aktívan dolgozik a zenés terepen, hiszen megrendezte a Luxemburg grófját, az Elisabethet, megírta és megrendezte a Puskás… és a Kőszívű… musicaleket, Szente Vajk kifejtette:
    „Mert a magyar zenés színházban ennél lényegesen nagyobb perspektíva van. Kálmán Imre vagy Molnár Ferenc korában a nézők azért mentek színházba, mert új, kortárs darabokat láthattak. A kortárs most sajnos azt jelenti, hogy csak egy szűkebb réteget érdekel, miközben az igazi jelentése az, hogy élő szerzők tollából születtek meg a darabok, a Liliom vagy A cirkuszhercegnő. És ebben óriási lehetőség volt, mert ezek aztán elkezdték meghódítani a világot. Az említett darabjaimból azt látom, hogy Magyarországon az operett és a magyar musical is nagyon erős nézői bázissal rendelkezik. És ehhez itthon kiváló szerzőink vannak. Remek zeneszerzők, szövegírók, akikben benne van az a potenciál, hogy olyan műveket alkossanak, amelyeket sok év múlva klasszikusként tartunk számon.”

    Azt is hozzátette: „Kétségtelenül jó gondolat, hogy jöjjön létre egy zenés színházi bázis: az Operettszínháznak így kell működnie, hiszen ezért alapították meg. Nem azért, hogy bemutasson évente két művet, és aztán a nézők vagy odamennek, vagy nem. Ennél sokkal többre hivatott. Arra, hogy módszertani központként fejlesszen darabokat, segítse a társintézményeket, például az ország összes vidéki nemzeti színházát abban, hogy közös előadásokkal együtt őrizzük és mozdítsuk előre a műfajt.”

    A Budapesti Operettszínház pályázati kiírása szerint az elvárás évi legalább 300 ezer néző és minimum 450 adás. Erről szólva kifejtette:

    „Az Operettszínház ehhez képest a fellelhető adatok szerint 2022-ben 230 ezer nézőt és 375 előadást produkált. Ennél lényegesen többet ígértem a pályázatomban. De ahhoz, hogy az intézmény ne legyen kiszolgáltatva az állami támogatásnak, amit a mostani gazdasági helyzetben nem is lehet elvárni, növelni kell a saját bevételeket, mert ez biztosítja majd a társulat biztonságát.”

    A teljes interjú itt olvasható.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram