gate_Bannergate_Banner
Kaszás AttilaGőz IstvánSimon ZoltánDér Zsolt
  • facebook
  • instagram
  • 2024. március 29., péntek

    Szibéria csárdás a József Attila Színházban Kulcsár Viktóriával és Lábodi Ádámmal

    2021. október 23., szombat 06:56

    Az I. világháborúban, Szibériában magyar hadifoglyoknak parancsra el kellett játszaniuk a Csárdáskirálynőt. Azon múlt, hogy hazautazhatnak-e, hogy tetszik-e a tábornoknak a produkció vagy sem. A történetből Tasnádi István írt darabot, amelyet most a József Attila Színházban rendezett meg az új művészeti vezető, Hargitai Iván.

    A Szibériai csárdás egy valóságosan is megtörtént eset alapján idézi föl az első világháború alatt orosz fogságba esett magyar katonák kalandját, amely során a legtávolabbi szibériai hadifogolytáborban, részben fejből, részben pedig orosz-francia fordítási töredékek alapján írt szövegkönyvből, és emlékezetből lekottázott partitúrából bemutatták a Csárdáskirálynő című operettet, amelyben a lúdtalpas, karikalábú, szőrös katonák játszották a női szerepeket is.

    Ebben az esetben nem az a kérdés: vajon a közönség tapsol-e a végén? Ha az orosz táborparancsnok tetszését elnyeri az előadás, akkor hazaengedi az évek óta a hazájuktól távol raboskodó hadifoglyokat. Sikert csak az egykori bécsi és budapesti Csárdáskirálynő előadások ünnepelt karmesterével tud aratni a szedett-vedett társulat, Ő viszont meglehetősen szkeptikus, és nem hisz az előadás sikerében – egy ideig…

    „A Szibériai csárdás egy valóságban is megtörtént eset alapján idézi föl a háborúban orosz fogságba esett magyar katonák kalandját. A legtávolabbi szibériai hadifogolytáborban mutatták be a Csárdáskirálynő című operettet, amelyben – jobb híján – az oda hurcolt lúdtalpas, karikalábú, szőrös honvédek és tisztjeik játszották a női táncos szerepeket is.  A nehézségeket fokozta, hogy részben emlékezetből, részben pedig orosz-francia fordítási töredékek alapján írt szövegkönyvből kottázták le a partitúrát. Ráadásul itt nem az volt a kérdés, hogy a közönség tapsol-e a az előadás végén. Ha ugyanis az orosz táborparancsnok tetszését nem nyeri el az előadás, akkor könnyen lehet, hogy nemcsak a sikernek lőttek, de a szereplőknek is” – fogalmazott az Index.

    „A csapatverbuválás a József Attila Színházban is aktuális, mert ettől a szezontól már húszfős állandó társulat alakulhatott, melynek művészeti vezetője éppen Hargitai lett. A Szibériai csárdás pedig ideális a csapatépítő „tréninghez”. Hiszen ebben a bécsi és a budapesti Csárdáskirálynő-előadások karmesterének, aki maga is hadifogságba kerül, parancsolják meg, hogy válogassa ki a produkció szereplőit. Lábodi Ádám remekül érzékelteti a totális döbbenetet, amikor ezt az abszurdumot utasításba kapja. Felhorgad benne a művész önérzete, aki úgy gondolja, hogy nem mehet bizonyos szint alá. Pontosan tisztában van vele, hogy ugyan rendelkezésre áll pár profi, de a többség dilettáns, nincsenek kották, alig akadnak hangszerek. A végeredmény csak kínos blama lehet. A társai azonban meggyőzik, hogy muszáj ezt csinálni, az életük múlik rajta, várják őket otthon. Az előadás legjobb jelenetei közé tartozik a válogatás, amelyen megpróbálják megtalálni az úgy-ahogy elfogadható szereplőket. Elsőként a Tóth Tibor alakította Markovits főhadnagy áll ki, ügybuzgóan, megrettenve. Görcsösen meg akar felelni, bénázik, tragikomikusan túlspiláz mindent. Nevetni kell rajta, miközben megrendítő. Nyílt színi tapsot kap, ahogy a setesuta műkedvelés különböző fajtáit elősorjáztató többiek is.

    A női szerepekre valamelyest alkalmas férfiakat a legnehezebb találni, ez naná, hogy újabb humorforrás. Amit aztán fokozni lehet a próbákon, ekkor összeadódik mindenki setesuta igyekezete. Lábodi megmutatja, hogy a karmester kétségbeesetten próbál úrrá lenni a helyzeten, előtör belőle a megszállottság. Éjjel-nappal dolgozik, iparkodik rendezni, lelkeket ápolni, mások szorongásait oldani, magát valahogy megóvni a széteséstől. Olykor elkapja az alkotás hevülete, hogy aztán valami mindig kizökkentse belőle. A kétségbeesés és a lelkesültség között hatalmas az érzelmi hullámzás. Közben persze elhangzanak a Csárdáskirálynőből dalok vagy daltöredékek. Néhány tagú igazi zenekar helyezkedik el a színpad két szélén. De a szabadulásukért játszók is hangszert fognak a kezükbe, ők szintén zenekart alkotnak, ettől is összekovácsolódva, és ezzel is jelezve az akaraterejüket. Költőisége, varázsa van, amikor a színészeknek a muzsikusokkal együtt sikerül összehozniuk a zenei hangzást. Ilyenkor eggyé olvad a saját igyekezetük a figuráéval, és ez szép, olykor egyenesen költői. Látszik, hogy mindenki nagyon odateszi magát. Hargitai, ahogy a darabbéli karmester, ezzel a produkcióval igencsak megmozgatja a közreműködőket, társulatot formál” – írta a produkció kapcsán Bóta Gábor a Népszavában.

    Szereplők

    Müller Áron, karmester Lábodi Ádám Mizzi Günther, primadonna Kulcsár Viktória
    Kaltenberg tábornok Quintus Konrád Kálmán Imre, zeneszerző Újvári Zoltán
    Sára nővér Auksz Éva Mocsai főhadnagy Zöld Csaba
    Bóni a színházban Fekete Gábor Markovits főhadnagy Tóth Tibor
    Petheő Zsiga Lukács Dániel Minyó Attila Fila Balázs
    Kollár László Chajnóczki Balázs Pincér/ Trenkó Galkó Balázs
    Migray Péter Ottlik Ádám Imrei százados Schlanger András
    Héricz, újságíró Horváth Sebestyén Sándor Holotkov tábornok Gazdag Tibor
    Holotkova Szabó Gabi Dina Holotkova Kónya Merlin Renáta
    Serevszkij adjutáns Blazsovszky Ákos Orosz tiszt/ Orosz őr Katona Zsolt
    Szemjonov hetman Botár Endre Kaltenberg adjutánsa Horváth Ádám

    Jegyet itt tudnak váltani.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram