Nemrég önálló esttel jelentkezett Szinetár Dóra. A színésznő Egy életem című produkciójában életéről, a számára meghatározó pillanatokról és történetekről mesél. Ennek kapcsán kérdezte a Nők Lapja.
A teljes interjú a Nők Lapjában olvasható.
“Nem egyedül csináltam: az előadás Lévai Balázs rendező-producer ötlete volt. Ez végül egy sorozat lett: Grecsó Krisztián volt az első, aki mesélt az életéről. Én a második, és Mucsi Zoltán a harmadik. Balázs nagyon sokat segített abban, hogy – mint tökéletes “külső szem” – ránézzen az életem temérdek történetére, és jó arányérzékkel rámutasson, melyik lehet érdekes” – meséli a színésznő.
“Viccnek tűnhet, de nekem ez valódi terápia. Már előadtam körülbelül nyolcszor, és azt érzem, bizonyos dolgok kezdenek bennem feloldódni azáltal, hogy kiadom magamból. Elmesélem, röhögünk rajta egyet, és máris sokkal könnyebb visszagondolnom sok mindenre. Hiszek abban, hogy az életemen, ha akarok, én tudok változtatni, és igenis fel kell dolgozni a különböző sérelmeimet, traumáimat. Mindenkinek van ilyen, és szerintem nagyon fontos, hogy ezekkel az ember szembenézzen. Visszük magunkkal, mint egy csomagot, és a batyuból ugyan kitenni nem lehet, de nagyon nem mindegy, milyen formában cipeljük. Például ha van egy rossz történet, abból azt lehet megtanulni, hogy végül mégiscsak lett pozitív hozadéka” – tette hozzá Szinetár Dóra.
A kérdésre, mi teszi boldoggá a színpadon, kifejtette:
“Ha valamilyen formában megtalálhatom saját magam abban, amit csinálok. Az az érdekes, hogy sokkal könynyebb volt éveken keresztül a szélsőséges, fura karakterekben rábukkanni önmagamra.”
A produkcióban a Shrek-musicalről rendkívül pozitívan nyilatkozik, ennek kapcsán arról is beszélt, hogy milyen élmény volt Szente Vajkkal, az előadás rendezőjével dolgozni: “Életem egyik legcsodálatosabb próbafolyamata volt. Találkoztam már kedves rendezővel, és találkoztam jóval is. Az, hogy a kettő egyszerre legyen jelen, olyat ritkán látni. Vajk nagyon tehetséges, és a felkészültsége is döbbenetes volt számomra. Annyi kedvességet, annyi dicséretet életemben nem kaptam senkitől színházban. Ez annyira jólesett, és olyan fontos volt, hogy sokszor a mai napig abból élek. Ráadásul a Shrek éppen arról szól, amit az Egy életem is akar mondani: az a legfontosabb, hogy az ember elfogadja saját magát, mert mások is akkor fogadnak el majd téged. (…) A Shrek egyfajta választóvonal lett az életemben. Elkezdtem megtalálni azt az önmagamat, akit már nagyon régóta kerestem.”
A nyugalmat pedig – amit szintén keresett – a harmadik házasságában, Makranczi Zalán oldalán találta meg. Arról szólva, miért tartott ez eddig, úgy vélekedett:
“Az egész életünk egy tanulási folyamat. (…) Ebbe a kapcsolatba már úgy mentem bele, hogy fel kellett vállaljam, amit gondolok, érzek, és azt is, hogy én mit szeretnék.”
A teljes interjú a Nők Lapjában olvasható.