Elsősorban az anyaság határozza meg Szinetár Dóra életét, aki kisfia születése óta drasztikus életmódváltás mellett döntött. A színésznővel táplálkozástudományról színházról, jótékonykodásról is beszélgetett a colore.hu.
A teljes interjú itt érhető el.
Arról szólva, hogy a színészet “csak” a foglalkozása, nem ez határozza meg az életét, Szinetár Dóra úgy fogalmazott: “Két dolgot nem szabad elfelejteni. Az egyik, hogy mi egy olyan társadalomban élünk, ahol az anyaság nem egy elismert foglalkozás. Magyarországon 2022-ben még mindig ott tartunk, hogy ha megkérdezik tőled, hogy „mivel foglalkozol?”, és te azt válaszolod, hogy „van három gyermekem”, akkor az a reakció, hogy „igen, és…?” Márpedig a világ kulturáltabb országaiban ez egy főfoglalkozás, társadalmi megbecsülés szintjén is” – fejtette ki a színésznő.
Szinetár Dóra úgy látja, a covid-őrület nagyon fölborította a kulturális életet, sok színházi előadás belehalt ebbe a két évbe.: “Most az Átriumban játszom a Bálna c. darabban, amit idén mutattunk be. Ez egy kísérleti előadás, Brasch Bence kollégám írta és rendezte. Én még soha nem játszottam olyan darabban, ami ennyire megosztotta volna a nézőket – márpedig itt van, aki rajong a darabért, van, aki nagyon jól szórakozik, míg más sírva fakad rajta, és van, aki felháborodásában távozik. Sikerült valami olyat csinálnunk, amire a nézők szélsőségesen reagálnak, és ez egy érdekes élmény. Emellett a férjemmel (Makranczi Zalánnal – a szerk.) játsszuk Karinthy Ferenc kétszemélyes kamaradarabját, a Dunakanyart, amit a szentendrei Szamos Cukrászdában mutattunk be. Ez egy tökéletes helyszín, mert a darab egy presszóban játszódik a 60-as évek végén. Van egy működő presszójuk, én ott főzöm a kávét és mosogatok a pultban, ami nagyon emberközelivé teszi a történetet. (…) Az emberben mindig van egy megfelelési kényszer a közönség miatt. Másrészt felszabadító, mert szeretek a férjemmel játszani. Ő nagyon jó színész, és egy nyugodt, harmonikus egyéniség, nemcsak civilben, hanem a színpadon is jó vele lenni.”
Édesapja Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, édesanyja Hámori Ildikó Kossuth-díjas színésznő. A kérdésre, predesztinálva volt-e a sorsa, elmondta: “Ott van például a fiam, akit még több művész vett körül, mint annak idején engem, mégsem ezt az utat választotta. Hiszek abban, hogy az ember valamiféle feladattal, küldetéssel érkezik ide a Földre.
Én nem vagyok még a pályám végén, és egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy megállok a színészetnél; azt gondolom, hogy sok minden tud még történni velem.
Nagyon érdekel egyrészt a gyereknevelés, gyerekpszichológia, másrészt a táplálkozástudomány. Előbbi annak is köszönhető, hogy amikor a lányom Waldorf iskolába ment, ott tudatosították bennünk, hogy képességünk és felelősségünk a saját gyerekünk nevelésében továbbra is aktívan részt venni. Akkor kezdtem el ezzel a témával behatóbban foglalkozni” – árulta el Szinetár Dóra.