Időről időre felbukkannak olyan ügyek a színházi világban, ahol felvetődik a zaklatás, illetve az abúzus problémája. A Népszava arra volt kíváncsi, hogy a hazai színházi szervezetek, a fenntartók és maguk az intézmények mit tettek azért, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló esetek.
A teljes beszámolót ITT olvashatja.
Keszég László, a Magyar Színházi Társaság vezetője a lapnak úgy fogalmazott, hogy a szervezet támogat minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti, hogy ez a téma nyugvópontra kerüljön, ez ügyben együttműködnek a Független Előadó-Művészeti Szövetséggel (FESZ). Azt tapasztalta, hogy a kirobbant botrányokat követően mindenki nagyobb odafigyeléssel működik, mint korábban, és személy szerint nem is találkozott semmilyen kirívó esettel.
A Magyar Teátrumi Társaságot titkára, Szabó László elmondta, legutóbb a Gothár-botrány idején foglaltak állást ebben a kérdésben. Akkor azt írták, hogy elítélnek minden olyan emberi tettet, amely más embert testi vagy lelki erőszakkal olyasmire késztet, amit az nem akar megtenni, összeegyeztethetetlen a kulturált emberi viselkedéssel és a jogszabályokkal. is. Ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az álláspontjuk nem változott, de a szabályozást az egyes intézményeknek kell magukra vonatkozóan megtenni, illetve alkalmazni az erre vonatkozó törvényeket.
A Független Előadó-Művészeti Szövetség azonban úgy gondolta, hogy nem csak a nyilatkozatok szintjén kellene maradniuk, ezért 2019. november 23-án megtartották a Biztonságos Terek Projekt kampányindító konferenciáját. Ez két héttel a Gothár Péter rendező körül kirobbant botrány után volt, így néhány napon belül több mint 20 színházi szervezet csatlakozott a felhívásukhoz, 2020. február óta pedig a Biztonságos Terek projektet a FESZ támogatásával a Biztonságos Terek Alapítvány viszi.
Arról szólva, hol tartanak jelenleg a szabályozásban, a Katona József Színház tudatta: „A Katona József Színház Üzemi Megállapodása 2017 óta tartalmazza a munkahelyen történő hatalmi visszaélések és azok gyanúja esetén alkalmazandó eljárásrendet. A színház 2019 őszén, dolgozói bejelentés nyomán ezen eljárásrend szerint folytatott le vizsgálatot, majd – a magyar színházak közül elsőként és mindeddig egyedüliként – transzparensen, saját maga tette közzé az eljárás tényét és a kiszabott szankciókat. Fontos megjegyezni, hogy az esetet övező politikai támadások és médiavisszhang, ami a színházat célozta, elsősorban a mindenkori áldozatok helyzetét nehezítette meg, szakmától, intézménytől függetlenül és évekkel vetette vissza a verbális, vagy fizikai abúzus elleni fellépés kultúrájának a kialakulását. A szerződések része az Üzemi Megállapodás elfogadása, így természetesen az eljárásrend is kötelező a szerződő felekre nézve.” (…)
A Fővárosi Önkormányzat 2020 szeptemberében jelentette be, hogy elkezdte egy minden intézményére – így a gazdasági társaságaira és színházaira – vonatkozó Etikai Kódex kidolgozását, amit Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalának főjegyzője irányít, szakmai szervezetek bevonása mellett. A munka jelenleg is folyik, az Etikai Kódex elfogadása közgyűlési döntéshez kötött, amint ez a döntés megszületik, a tartalma nyilvános lesz.