A VARIDANCE a dunaújvárosi Bartók Színház tánctagozatával egy egészen különleges, élőzenés János vitézt hozott létre Vári Bertalan rendezésében, koreográfiájával. A táncprodukció februárban és márciusban is látható a RaM Színházban.

Petőfi Sándor örökművét Kacsóh Pongrác zenésítette meg 1904-ben. Ezt a darabot Szirtes Edina ’Mókus’ most áthangszerelte Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák hangszerparkjára. Ez már önmagában elég izgalmat rejt, hiszen az eredeti zenés műben nem szerepelt szájharmonika vagy cajon – a VARIDANCE János vitézében viszont ezek a hangszerek is megszólalnak Szirtes Edina ’Mókus’, Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák zenekar játékában.

Az előadás díszlettervezője Tihanyi Ildikó, a jelmezeket Kuti Letíciának köszönhetjük.

Kukorica Jancsit Hernicz Albert formálja meg, Iluskát Bánházy Eszter alakítja. A zenés darabban Simon Gergő, Jaklics Liliána, Végső Zsolt, Dunaveczki Éva, Széchenyi Krisztián is színre lép.Krisztián

A kivételes társulás egészen egyedi hangzást, látványvilágot varázsol az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásból, s egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be azt.

Fergeteges tánc, színes kavalkád, élő zene – az év egyik legeredetibb, legfrissebb alkotása, amely egyaránt elvarázsolja a gyerekeket és felnőtteket. A magyar népi motívumok jól megférnek a francia király UV szemüvegével, ugyanúgy, mint a falusi élet díszletei a stroboszkópos udvari partidizájnnal – olvasható az előadás ajánlójában.

Ferenczi György elmondta: „Nem a kornak akarunk megfelelni, soha, hanem azt akarjuk megmutatni, hogy ebben a korban mit mond számunkra ez a gyönyörű előadás. Nem eladhatónak akarjuk megalkotni a zenét, akarja a túró, mi nem ilyenek vagyunk… Mi underground zenészek vagyunk, és erre büszke vagyok, hogy a mi brigádunk nem refrénárusító konzorcium. Ez tiszta muzsikálás, ennek kell megmaradni.”

Szirtes Edina ‘Mókus’ úgy véli, muszáj elfelejteni az eredetit, mert különben az ember nem nyúl hozzá, mert tényleg zseniális. „A János vitéz teljesen más feladat volt, mint egy verset megzenésíteni, hiszen itt egy meglévő zenét kell egy egészen más világba helyezni. A hangszerelés ebben az esetben ugyanolyan érték, mint maga a dallam, hiszen a hangszerpark teljesen más, mint az eredeti műben. Ferenczi Györgyék stílusa ebben a helyzetben adott, ők egy nagyon szikár, nagyon erős, egy igazi szittya, karakán hangulatot hoznak az én kis álmodozó, repdeső pillangóimhoz.”

A János Vitézre jegyeketITT találnak.