gate_Bannergate_Banner
Györgyi AnnaRózsavölgyi SzalonZnamenák IstvánTrokán Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. december 10., kedd
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Szirtes Tamás: „A Covid utáni színház nem olyan lesz, mint előtte”

    2021. augusztus 19., csütörtök 06:13

    Szirtes Tamás szerint a járvány után semmi nem lesz a régi. A Covid megváltoztatta a színház és a nézők kapcsolatát. A Madách Színház igazgatója az Indexnek adott interjút, melyben arról is beszélt, hogyan és mivel készülnek a következő évadra.

    A Madách Színház 2022. februárjában tervezi bemutatni a nagyszínpadon a nemrég lezárult III. Madách Musical Pályázat győztes darabját, Derzsi György – Meskó Zsolt: Kazinczy, a tizenötödik című művét. A pályázaton, melyet új magyar musical megalkotására hirdetett meg a színház, kizárólag még nyilvános színpadi előadásra nem került művek vehettek részt.

    Az Index cikkéből:

    A Madách Színház pályázatáról és a hátteréről Szirtes Tamás elmondta, hogy a musicalpályázat inspiráció arra, hogy új magyar zenés darabok jöjjenek létre, ennek ösztönzését régóta feladatuknak érzik.

    Szirtes Tamás (Fotó: Madách Színház Jardek Szabina)

    „A korábbi pályázatok többféle tanulsággal jártak. Egyrészt nyilvánvaló lett, hogy az alkotóknak szükségük van inspirációra. Bár az alkotás belsőleg vezérelt folyamat, de azért kell a hívás és a kíváncsiság egy intézmény részéről, illetve kell a kényszer, ami a határidőt és a versenyt jelenti. Ez a pályázat csupán megadja a kezdőlökést azoknak a szerzőknek, akik egyébként is készülnek valamire.

    A második tanulság, hogy nagyon fontos, hogy az élő színház beszálljon az alkotófolyamatba, mert a színdarab soha nem papíron, hanem a színpadon nyeri el a végső formáját.

    A Madách Színház első két pályázata nagyon sikeres volt. A Csoportterápia végigjárta Magyarországot, egyik kedvenc darabja lett a vidéki színházaknak, nálunk is több mint tíz éve megy. Az Én, József Attila pedig nagyszerű előadás a Madáchban, tévéjáték is készült belőle, és amikor műsorra tűzzük, mindig zsúfolásig megtelik a nézőtér.” – fogalmazott.

    Hozzátette: „A Madách Színház mindig is inkubátora volt a tehetségeknek. Ha valakivel ez a teátrum komolyan foglalkozott, az rendszerint fényes művészi pályát futott be. A Madách Színház mindig kényesen ügyel arra, hogy azok a fiatalok, akik nálunk kezdenek, megértsék a színház lényegét, megtanulják a szakmát és megtalálják az önbizalmukat.

    A zsűriről szólva, kiemelte: „A zsűri öt tagjának személyes története a teátrum hosszú színházi korszakát fogja át. A legidősebb Müller Péter, nagysikerű, Kossuth-díjas író, aki a pályáját itt kezdte a Madách Színházban fiatal drámaíróként, dramaturgként. A teátrum benne van a sejtjeiben, a tradíciói, az értékszemlélete, a szakmaisága mind a Madách Színházból ered. A legfiatalabb korosztályt képviselő Tihanyi Ákos és Szente Vajk szintén a Madách Színház gyermekei. A derékhad pedig mi voltunk Kocsák Tiborral, a színház zenei vezetőjével. A döntés, amit hoztunk, jelentős tapasztalaton alapul, új megoldásokra nyitott és értékszemléletű zsűri tevékenységének egyhangú eredménye. (…)”

    A Madách Színház igazgatóját arról is faggatták, milyen a jó musical: „A jó musicalnek érzékelnie kell a kort, amelyben születik. Igen reagálóképes színházi forma az egyéb színházi műfajokhoz képest. Igyekszik gyorsnak és naprakésznek lenni, tükrözni a világ változásait. Még tartott a vietnámi háború, amikor megszületett a Hair.

    Amikor a nyugati társadalmakban megjelent az eszképizmus, azaz a menekülés a valóságtól, abban a pillanatban megszülettek a nagy fantáziamusicalek, a Macskáktól Az Operaház Fantomjáig.

    Ezek mögött a művek mögött az a gondolat rejlik, hogy az emberek elégedetlenné váltak a saját életükkel, nem szerették, szűknek találták, és szívesen visszamentek az ősi, nagy, színes mesék világába. Tehát a jó musicalnek meg kell értenie, és lépést kell tartania a saját korával minden szempontból, technikailag is természetesen, hiszen mi a televízióval és a filmekkel versenyzünk. Lehet, hogy most a nagy, színes mesék erősödnek majd meg, mert az emberek még kevésbé akarnak tudomást venni az őket körülvevő világról, és még inkább kapaszkodnak a nagy, színes történetekbe.”

    Szirtes Tamás az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte a Covid utáni színház nem olyan lesz, mint előtte: „A Covid előtt a színházak aranykorát éltük. Az élet minőségéhez hozzátartozott a színházlátogatás, és semmifajta rossz nem tapadt hozzá. A színházbajárás egyértelműen öröm volt, hiszen a nézők információt, tudást, szórakozást, világnézetet kaptak a színházaktól, a nézők és a színház viszonya felhőtlen és problémamentes volt. A coviddal viszont megjelent a félelem a színházlátogatással kapcsolatban.”

    Szirtes Tamás

    Rávilágított: „El kell érjük azt, hogy merjenek újra színházba jönni. És ezen a ponton sok minden nem csak rajtunk, színházi embereken múlik. De az igen, hogy felismerjük, hogy a színház feladata megváltozott. Nem elég pusztán szórakoztatni, érdekesnek lenni, hanem mélyebb és nagyobb hatás kiváltására kell törekednünk. „

    A teljes interjút ITT olvashatják!

    (X)

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram