Szőke Abigél: „Olyan erőt éreztem magamban az elnyomás hatására, amit ritkán tapasztalok”
2022. október 31., hétfő 06:03
A nemrég mozikba került Nyugati nyaralásban láthatjuk viszont Szőke Abigélt, akit a nézők az Akik maradtakban, később A besúgóban ismerhettek meg. Fiatal színésznő az első év és az egyetemfoglalás után otthagyta a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, közben egyre több helyen látni.
A teljes interjú a Magyar Hangban olvasható.
Sokan A besúgó Juditjaként jegyezték meg. Ennek kapcsán arról kérdezték, hogyan fogadta, hogy levették az HBO Maxról:
„Elég váratlanul zajlottak az események. Vártam a második évad forgatását. A nézők, akikkel beszéltem, szintén. Viszont csak akkor szoktam elhinni, hogy elindul egy projekt, amikor már ott vagyunk és csináljuk. Többször előfordult már, hogy kaptam egy szerepet, de a film aztán nem jutott támogatáshoz, vagy más miatt nem indult el a forgatás. Szóval szomorú voltam, de ez sajnos benne van a pakliban.”
Azt is elárulta, kapott-e már olyan megkeresést, amit vissza kellett utasítania:
„Sokszor előfordul, különböző okokból kifolyólag. Színészként ki vagyunk szolgáltatva a lehetőségeknek, ezért megértem, ha valaki nem szívesen mond vissza munkát, hiszen ki tudja, lesz-e másik. Nekem nagyon fontos, hogy érezzem, nemcsak engem castingolnak, hanem én is választom a projektet. Nekem is kell, hogy tudjak kapcsolódni vagy a rendezőhöz vagy a történethez, a többi szereplőhöz. Valamihez, ami átlendít azokon a körülményeken, amelyek egyébként elbizonytalanítanak. Szerencsére nem szoktam megbánni a döntéseimet. (…) Amikor elkezdtek megtalálni az ilyen jellegű, makacskamasz-szerepek, csodálkoztam, hogy miért van ez. Most már felfedezem magamban ezt a vonalat, de az elején nehezen tudtam átadni magam az impulzív, esetleg agresszív karaktereknek. Valahogy nehezemre esett előhozni kamera előtt egy aktív karaktert, ösztönösebben ment a hallgatás, a figyelés, a passzív-puha szerepek.”
Arról szólva, hogy az SZFE körül történtek mennyire keserítették el, kifejtette:
„Olyan erőt és határozottságot éreztem magamban az elnyomás hatására, amit ritkán tapasztalok magamon. Dühített és elkeserített, mennyire nem voltak nyitottak a kompromisszumra az új vezetőség tagjai. Ugyanakkor mosolyognom kell, ha arra gondolok, hogy megsértődtek ránk, amiért elutasítást és ellenállást kaptak tőlünk az agresszív közeledésükre. A változás rettentő fontos, de nem erőszakkal, kompromisszumok nélkül. Az SZFE eddig valamilyen szellemiség szerint működött, most egy másik szellemiség szerint működik az új vezetés alatt. Mindenki helyzete egyedi. Ezért próbálok nem ítélkezni, amikor valaki úgy dönt, hogy bár nem tetszik neki, de a képzés, a diploma és kapcsolatok miatt felvételizik, vagy elvégzi az egyetemet.”
A teljes interjú a Magyar Hangban olvasható.