Pelsőczy Réka és Sodró Eliza mellett Ágoston Péter színművész is reagál Besenczi Árpád, Cseke Péter, Forgács Péter és Seregi Zoltán nyilatkozataira a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatban.

Ágoston Péter sorai:

A közelmúltban napvilágot látott nyilatkozatokat olvasva értetlenül állok az olyan kijelentések előtt, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem fókuszon kívül helyezi a vidéki kőszínházakat és a független színházi irány felé orientálja hallgatóit.

Felháborít az a kijelentés, hogy a frissen végzett budapesti hallgatóknak „degradáló” lenne vidéki kőszínházak színpadjaira állni. Valótlan állításnak gondolom, hogy általánosan nehezen lehet vidékre csábítani bárkit is a Vas utcából.

2013-ban végeztem a SZFE-n. Az utolsó egyetemi évem, mint mindenki másnak, nagyban szólt arról, milyen úton induljon el a pályám és ehhez az Egyetemen minden segítséget megkaptam, amit a tanáraim megadhattak nekem. A döntéseket viszont nekem kellett meghoznom és én is akartam meghozni.

Szakdolgozatom egyik fejezete egy napló. Pár hónapot foglal csak magába, amikor papírra vetettem, miként próbálok kapcsolatot teremteni színházak vezetőivel, mert vizsgaelőadásaimon nem jelentek meg (tisztelet a kivételnek!). A fent említett kijelentések olyan kollégák szájából hangzottak el, akiknek egy része szereplője a hét évvel ezelőtt született naplómnak. Ezzel az írással szeretném láttatni, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemről valótlanul nyilatkoznak.

Részlet a naplóból:

EGY VÉGZŐS HALLGATÓ ELHELYEZKEDÉSÉNEK TÖRTÉNETE

(nem az elejétől, nem a végéig)

2012. december első napjai egyike

A Bárka Színházban járok. Időpontra érkeztem, melyet én kértem Seress Zoltántól, a színház igazgatójától. A beszélgetésen elmondom, hogy az évad következő felében, a Kolibri Színház január 18-i bemutatója után nincs dolgom és szívesen dolgoznék. Azzal folytatom, hogy a csekély ittlétem alatt, eddigi tapasztalataim alapján el tudom képzelni magam a társulatban. Felteszem a kérdést, hogy szükségesnek látja-e fiatalok leszerződtetését. Azt a választ kapom, hogy ennek gazdasági feltételei vannak, de szükség lenne fiatalokra. Én azt kérem, hogy amint erre fény derül, akár nemleges válasz esetén is azonnal értesítsen engem, hogy ne legyen túl késő elkezdeni helyet keresni magamnak.

2013. január 8. kedd, 9.40

Csörög a telefonom, Seress Zoltán hív. Közli, hogy az Anna Karenina c. produkcióban feladatom lenne.

2013. február 4. hétfő, 23.55

Novák Eszterrel, az osztályfőnökömmel beszélek arról, hogy beszélt-e Seressel velem kapcsolatban, született-e döntés a Bárkás helyzetemről. Kiderült, hogy egy-két nappal korábban beszéltek rólam és nincs olyan irányú terv, hogy engem leszerződtetne, de a jelenlegi előadásaimban nem tervez a helyemre senkit. Eszter azt kérte Zoltántól, amit korábban én, hogy közölje velem a híreket, minél hamarabb.

Elkezdtem begyűjteni a színházigazgatók magántelefonszámait.

2013 február 6. szerda, 17.20

Cseke Péterrel, a kecskeméti színház igazgatójával telefonon beszélgetek. A negyedik évem végén már beszéltem vele, de nem emlékszik rám. A beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődöm a színháza iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak új fiatalok leszerződtetésére. Ő közli, hogy köszöni a hívásomat, de nincs olyan irányú terve, hogy újakat szerződtet, tele van a társulat, de feljegyzi a nevemet, amit megköszönök és letesszük a telefont. Már tárcsázok is Jordán Tamásnak és Hargitai Ivánnak, kávézást egyeztetek velük.

2013. február 12. kedd, 14.30

Jordán Tamással, a szombathelyi színház igazgatójával kávézok a Rózsavölgyi szalonban. A beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődöm a színháza iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak új fiatalok leszerződtetésére. A válasz nem túl bíztató, nehéz gazdasági helyzetről szól. Érdeklődik, hogy milyen előadásokban vagyok látható az Ódry Színpadon? Ezeket feljegyzi. Tamás azt kérdezi, hogy van-e valami kép- és hanganyag rólam. Nemmel válaszolok. A beszélgetés végén elhangzik, hogy maradjunk kapcsolatban, majd elbúcsúzunk.

2013. február 13. szerda, 15.00

Hargitai Ivánnal kávézok, aki a székesfehérvári színház drámai tagozatának vezetője. A beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődöm a színháza iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak új fiatalok leszerződtetésére. A válasz újabb gazdasági kérdésekről szól, a következő évad költségvetéséről nem érkezett még hír. A beszélgetésen az derül ki számomra, hogy fiatalokra szükség van, de ha nem is leszerződtetésről van szó, nem kizárt, hogy egy-két szerepet tudnak adni, ha úgy alakul. Bizonytalannak érzem a dolgot. Iván azt tanácsolja, hogy vágjak össze magamról, az előadásaimból egy összeállítást és küldjem el, mert mindegyiket megnézik. Azt is megkérdeztem, hogy kialakulhat-e Székesfehérváron egy társulat. Nem akadályozza-e ezt a főváros közelsége. Azon gondolkozom, hogy mennyire hátrány és mennyire előny, hogy negyven perc alatt Budapestre lehet érni. Szinkronok és forgatások szempontjából lehet, hogy előny, de társulati, közösségi és ezáltal egyben „művészi” szempontból azt érzem, hogy nem feltétlen.

2013. február 14. csütörtök, 17.06

Osztályfőnökömet, Esztert hívom, de nem tudom elérni, főpróbahete van Kaposváron, az ottani végzős osztálynak rendez vizsgaelőadást. Vidnyánszky Attila telefonszámát próbálom megszerezni. Folyamatosan akadályokba ütközöm. Többnyire azt a választ kapom, hogy nem tudják a számot, vagy azt, hogy kérdezzem meg a most III. éves színész osztályba járó ifjabb Vidnyánszky Attilát, amit értelemszerűen nem teszek. Olyan beszélgetés is volt, ahol azt mondták, hogy nincs benne a telefonjában a szám, de ha hazaér, felhív – soha nem ért haza. Később Esztert elértem és megkaptam a számot. Hívtam, nem vette fel.

2013. február 15. péntek, 17.30

Bálint Andrással, a Randóti Színház igazgatójával beszélgetek telefonon. A beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődöm a színháza iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak új fiatalok leszerződtetésére. Nagyon jóleső beszélgetés volt. Először is helyeselte, hogy kezembe veszem a sorsom és bíztat, hogy mindig így tegyek, majd közli, hogy a színház épp két fiatal színészt szerződtetett, így nem gondolkozik harmadikban.

2013. február 16. szombat, késő délután

Mácsai Pállal, az Örkény Színház igazgatójával beszélgetek telefonon. A beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődöm a színháza iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak új fiatalok leszerződtetésére. Azt a választ kapom, amire számítottam, hogy a társulat most teljes és nincs szükség fiatalokra, de a telefonnak örül.

2013. február 17. vasárnap, 14.20

Sztarenki Pállal, a zalaegerszegi színházzal kapcsolatban telefonon beszélgetek. A beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődöm a színháza iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak új fiatalok leszerződtetésére. A hívásnak nagyon örül, de jelenleg fiatal lányt keresnek, de előfordulhatnak fordulatok, beszéljünk még. Ezután Kiss Csabát hívom, a beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődöm a színháza iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak új fiatalok leszerződtetésére. Szintén örül a hívásnak és azt mondja, hogy napokon belül összeül a művészeti tanács, ahol szerepelni fog a nevem, mert a fiatalokra mindig szükség lehet. Azt mondta visszajelez ha úgy alakul, hogy ha nem is státuszt, de egy-két szerepet tudna adni.

Megköszöntem. Ezután Vidnyánszky Attilát hívom, de nem veszi fel.

2013. február 18. hétfő, 19.15

Tasnádi Csabával, a nyíregyházi színház igazgatójával beszélgetek telefonon. A beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődöm a színháza iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak új fiatalok leszerződtetésére. Igencsak szimpatikus és lényegretörő választ kapok: addig nem hajlandó kávézni velem, amíg el nem megyek „szibériába” és nem látom, hogy mi felé érdeklődöm. Azt mondja, hogy ha időpontot küldök neki, ő szállást és jegyet biztosít.

2013. február 20. szerda, 15.36

Vidnyánszky Attilát hívom, nem veszi fel. Pár perccel később SMS-t küldök neki a következő szöveggel: „Ágoston Péter vagyok, a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves színészhallgatója. Amennyiben ideje engedi, szeretném meghíni egy kávéra, hogy beszélhessünk. Mikor kereshetem? Üdvözlettel: Ágoston Péter”. Válasz nem érkezik.

2013. február 22. péntek, 23.15

Épp a nyíregyházi színházat hagyom el, most értem föl a színészlakásba, ami gyönyörűen fel van újítva. Talán ez a születésnapi ajándékom. Csaba azt mondta, hogy menjek még le és nézzek előadásokat. Nem zárkózik el, hogy fiatalt szerződtessen, de még ismerkedjünk. Előadásaim időpontjait kérte, melyet azonnal elküldtem neki, azt ígérte igyekszik eljutni ezek közül valamelyikre. Arról is beszélt, hogy elsőkörben ő mindenkit gondolkodásra int, mert Nyíregyháza nem Budapest, és nem akar szomorú fiatalokat látni a társulatában. Azt is mondta viszont, hogy ha ideszerződök, akkor sokat fogok dolgozni. Azt válaszoltam, hogy nem várost, hanem színházat keresek magamnak. Abban maradtunk, hogy még találkozunk.

2013. február 23. szombat, 18.45

Gyüdi Sándorral, majd Bodolay Gézával, a Szegedi Nemzeti Színház vezetőivel beszélgetek telefonon. A beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődöm a színházuk iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak új fiatalok leszerződtetésére. Nyitottak és érdeklődnek fiatalok felé. Én azonnal egyeztetek egy időpontot, melyre szállást kérek és szakmai jegyet.

2013. február 24. vasárnap, 13.32

Vidnyánszky Attila felveszi a telefont. Én kávézásra invitálom, mire ő azt mondja, hogy semmi akadálya nincs, de egy hét múlva hívjam vissza, mert most kezdődik a Deszka Fesztivál Debrecenben. Megköszöntem.

2013. február 26. kedd, 21.47

Szegeden vagyok. Az előadás után találkoztam Sándorral és Gézával, akik azt mondták, hogy lemennek a nézőtérre; meghallgatás lesz. Gondoltam, ha az lesz, hát az lesz. Elmondtam a Medve c. előadásból a monológomat, majd az üres színpadon énekeltem, ami eszembe jutott. Azt éreztem, hogy ez nem a valóság, de amikor szembesültem azzal, hogy mégis, egy castingnak fogtam fel. Életemben először nem is voltam olyan rossz castingon. Aztán a büfébe vezetett az utunk. Elmondták, hogy milyen jellegű tervek vannak a jövő évadot illetőleg és hozzátették, hogy nincs fiatal színészük. Ez tehát felveti a gyanút bennem, hogy igen sok feladat állhat előttem. Szimpatikusnak találnak és el tudnak képzelni a társulatban. Ezek szerint eredményesnek bizonyult az a bizonyos casting, melyből ennek ellenére úgy gondolom, hogy nem lehet túl messzemenő következtetéseket levonni. Sándor pedig azt mondta, hogy két héten belül hívni fog és ajánlatot fog tenni. Úgy éreztem, hogy nem lennék őszinte, ha nem mondanám el az én helyzetemet is, így elmondtam, hogy terítéken vannak más helyek is. Megköszönték az őszinteségemet, majd elbúcsúztunk. Én magam pedig átsétáltam a Tisza túloldalán lévő székely-sori színészlakásba, ahol megérkezésem pillanatában kiderült, hogy nincs áram.

2013. február 27. szerda, 21.53

Újból Nyíregyházán vagyok. Szeretek utazni, de fogytán a pénzem, hiszen gyakorlaton nem keres sokat az ember. Tasnádi Csabával újra beszéltem. Okosabb sajnos nem lettem. Újra elmondta, hogy nem zárkózik el, de még jöjjek, majd ő is jön. Elmondta viszont, hogy Szegeden nincs fiatal színész, itt viszont van. Hozzátette, hogy itt több mint tíz bemutató is van, de nem biztos, hogy itt azonnal nagy szerepekkel kezdenék. Beszélek még egy pár fiatal színésszel, érdeklődéssel hallgatnak engem, én is őket, aztán elmegyek a színészlakásba. Itt pedig Eszterrel beszélek, akivel abban maradunk, hogy beszél Csabával is és a szegedi vezetőséggel is másnap. Arra kértem még, hogy Székesfehérvárat is hívja fel, mert elég régóta nagy a csönd.

2013. március 3. vasárnap, 16.48

Bodolay Gézát hívtam, hogy március 26-ára szállást kérjek a színészházba. A Bánk Bán c. rendezését fogom megnézni. Azt mondja, ekkorra igyekszik beszélni Gyüdivel és szerződési ajánlatot fog tenni. Ezután Seress Zoltánt hívom, hogy időpontot kérhessek tőle. Szeretném ha tőle hallanám, hogy mi a terve velem a továbbiakban. Ezután Hargitai Ivánt hívom, aki nem veszi fel. Ezután Szikora Jánost hívom, akinek elmondom, hogy nemrég beszéltem Hargitai Ivánnal, akinek elmondtam, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata és érdeklődtem a székesfehérvári színház iránt és kérdeztem, hogy milyen esélyek vannak új fiatalok leszerződtetésére, de ő még akkor nem tudott semmit mondani. Kérdezem, hogy történt-e valami fejlemény az ügyben, mire azt felelte, hogy elkéstem. Egy héttel ezelőtt fiatalokat szerződtettek és már szerepet sem tud adni.

Vidnyánszky Attilát hívom ezután, de nem veszi fel. Hangpostán üzenetet hagyok neki a telefonon: „Ágoston Péter vagyok a Színművészetiről, az előző vasárnap beszéltük, hogy egy hét múlva keressem Önt újra, hogy egyeztessünk egy kávézást. Kérem, ha ideje engedi, hívjon vissza, én is keresem még. Köszönöm!”

19.00-kor Seress Zoltán visszahív, időpontot kérek tőle, hogy beszélhessünk.

20.20-kor Kiss Csaba hív. Azt mondja, hogy mióta beszélgettünk, sok kört megjártak. Figyelni fog rám, tehetségesnek gondol, de most a miskolci színház megtelt.

2013. március 6. szerda, 9.30

Időpontra érkezek Seress Zoltánhoz a Bárka Színházba. A beszélgetésen elmondom, hogy azért tartottam fontosnak a találkozást, hogy személyesen tárgyaljuk meg az engem érintő jövőbeli kérdéseket. Seress elmondja, hogy arra az eredményre jutott, hogy nem szerződtet a társulathoz, de a jövőben meghívott vendégként, ha úgy alakul, számít rám. Ezután rákérdezek a repertoáron lévő előadásaim jövőbeli sorsára. Azt válaszolja, hogy nem gondolt változtatásra, tovább játszhatom azokat.

16.37-kor Vidnyánszky Attila felveszi a telefont, időpontot egyeztetünk kávézásra.

2013. március 7. csütörtök, 18.30

Vidnyánszky Attilával beszélgetek a Művész Kávéházban. A beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődnék a színháza iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak fiatalok leszerződtetésére. A válaszban elhangzik, hogy nyitott kapukat döngetek, de többrétegű szerződtetési procedúra előtt áll a színház. Ha oda is kerülnék, kezdetben csak darabra szerződtetne és egy év múlva dőlne el, hogy kapnék-e státuszt. Videofelvételt kér valamilyen előadásomról. Ő azt megnézné és ha azt képviselem a színpadon, ami őt érdekelné, eljön megnézni előadásomat, vagy elküldi valamelyik dramaturgját. Azt válaszolom, hogy ilyen felvételem nincs, de napokon belül összevágok magamról valamilyen anyagot és eljuttatom hozzá. Megkérdezi, hogy mely színházakban gyakorlatozom, kikkel dolgoztam, kik voltak az osztályfőnökeim.

2013. március 9. szombat, 8.30

Csizmadia Tiborral beszélgetek a Színművészetin és megkapom az első szerződési ajánlatomat a Honvéd Együttes színészkarához. Tibor a beszélgetésen elmondja, hogy egy nagyon speciális színházi helyzetet kínál ezzel; kezdetben fellépésekről, kisebb produkciókról lenne szó, de beszél a jövőbeli terveiről is, amik igazán bíztatóak. Hozzáteszi, hogy nem akarja elvenni a figyelmemet a klasszikus színházi lehetőségek elől. Elmondom neki azt, hogy hogyan állok a szerződésekkel és az álláskereséssel. Azt kéri, hogy maradjunk kapcsolatban és tájékoztassam arról, ha valami alakulna, de nála lenne helyem.

2013. március 11. hétfő, délután

Kikérem a Színház- és Filmművészeti Egyetem összes rólam készült felvételét és összeállítom az ajánlómat, melyet főként azokból az előadásokból vágok össze, melyeket minden hónapban legalább egyszer meg tudna nézni bármelyik színházigazgató az országban.

2013. március 13. szerda, 15.30

A Kantinban Máté Gáborral beszélgetek a jövőmet érintő kérdésekkel kapcsolatban. A véleményére és adott esetben tanácsára vagyok kíváncsi.

2013. március 16. szombat, 14.32

Átadom a rólam készült összeállítást Kozma Andrásnak, aki azt állítja, eljuttatja Vidnyánszky Attilának. Vidnyánszkyt hívom, nem veszi fel. SMS-t írok neki a következő szöveggel: „Kedves Attila! Elkészült a DVD, melyen összeállítottam részleteket a vizsgáimból és mellékeltem az előadásom időpontjait is. Kozma Andrison keresztül meg fogja kapni. Várom a visszajelzését. Tisztelettel: Ágoston Péter”

2013. március 25. hétfő, 17.30

Bodolay Gézát hívom, kérdezem, hogy a másnapi találkozónk rendben lesz-e Szegeden. Kiderül, hogy elfelejtette, de pont holnap tárgyal Gyüdivel a jövő évadról, így ha 27-e után mennék, már minden kiderülne. Március 27-re rakjuk át a találkozót.

2013. március 27. szerda, 21.20

Szegeden vagyok, a Bánk bán című előadás után a kisszínház előtt Bodolayt várom. Várakozás közben hívni próbálom, nem veszi fel, majd a portán utánakérdezek, így derül ki, hogy már hazament. Nincs szállásom, sem meleg ruhám, az utolsó vonat pedig már elment. Átmegyek a nagyszínházba annak reményében, hogy ott találom, de nem így történik. Később ő hív vissza, hogy nem látott és arra gondolt, hogy az időjárási viszonyok miatt mégsem utaztam Szegedre, ezért ment haza, de visszajön.

21.55-kor megérkezik Bodolay és közli, hogy nincsenek jó hírei. A társulatból senki nem megy el és két produkció kivételével az összes szereposztás megvan. Lyukak vannak, melyeket be lehetne velem tömni, de úgy látja, hogy ez nekem nem lenne túl jó. Jól látja. Aztán kapok egy gazdasági mércét is, melyből kiderül, hogy nem tudnám fenntartani magam, ha odaszerződnék. Megköszönöm, de elutasítom az ajánlatot. Bodolay elmondja, hogy egy-két szerepre, ha úgy alakul hívni fog, én is azt mondom, hogy ne felejtsük el egymás telefonszámát. Ezután meghívom a vizsgaelőadásaimra és elköszönök.

22.45-kor Csizmadia Tiborral beszélgetek telefonon, elmondom, hogy nem leszek szegedi színész, mire ő azt válaszolja, hogy továbbra is fennáll az ajánlata a Honvéd Együttesnél. Válaszomban elmondom, hogy attól félek, hogy pályakezdő éveimben nem játszanék eleget. Segítséget ajánl ebben.

2013. április 2. kedd, 12.38

Kozma Andrást hívom, nem veszi fel. SMS-t küldök neki a következő szöveggel: „Szervusz András! Kérlek, ha Vidnyánszky Attila megkapja a DVD-t, jelezz vissza nekem. Köszönöm! Üdvözlettel: Ágoston Péter”.

15.18-kor Ráckevei Annát hívom, a debreceni Csokonai Színház új igazgatóját. A beszélgetésen elmondom, hogy végzős színész vagyok, akinek még nincs szerződési ajánlata. Elmondom, hogy érdeklődnék a színháza iránt és kérdezem, hogy milyen esélyek vannak fiatalok leszerződtetésére. A válasz lényegretörő. Keresnek fiatalokat, de már megvannak a tervek arról, hogy kiket. Eddigi színházi gyakorlataimról kérdez és életrajzot, képanyagot kér tőlem. Megemlítem a videoösszeállítást, arra kér, hogy postázzam azt Debrecenbe.

2013. április 4. csütörtök, 12.35

Kozma Andrást hívom, nem veszi föl, majd Vidnyánszky Attilát hívom, ő sem veszi föl.

2013. április 6. szombat, 23.55

Postaládába dobom Ráckevei Anna kérését.

2013. április 10. szerda, délután

Ráckevei Annát hívom, nem veszi fel. SMS-t küldök neki a következő szöveggel: „Kedves Anna! Kérem, jelezzen vissza, ha megkapta a küldeményemet. Köszönettel: Ágoston Péter”. Válasz nem érkezik.

2013. április 13. szombat, 22.55

Egy nem fogadott hívás Tasnádi Csabától.

2013. április 14. vasárnap, késő éjjel

Elfelejtettem visszahívni Tasnádi Csabát.

2013. április 15. hétfő, 14.32

Tasnádi Csabát hívom, felveszi, majd azt mondja, hogy visszahív.

17.22-kor Tasnádi Csaba hív, érdeklődik, hogy mi volt Szegeden. Elmondom, hogy nem megyek oda. Kérdezi, hogy mikor van a Terrorizmus című előadásom, elmondom neki, majd gyorsan eldarálom a többit is, ha erre nem tudna jönni. Azt mondja, igyekszik eljönni.

2013. április 18. csütörtök, 18.13

Ráckevei Annát hívom. A beszélgetés elején letegezem, ő magáz, erről rájövök, hogy sohasem tegeztem eddig. Érdeklődök, hogy megkapta-e az általam küldött DVD-t. Azt válaszolja, hogy megkapta és 30-án úgy néz ki, hogy megnéz egy vizsgában.

2013. április 20. vasárnap, 16.42

Elkészül a szakdolgozatom végleges változata.

A szakdolgozat védése után felvettem a kapcsolatot Őze Áronnal, Harsányi-Sulyom Lászlóval, Oberfrank Pállal, Göttinger Pállal, Forgács Péterrel. Az év végén a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtem.

Ágoston Péter azóta foglalkoztatott szabadúszó színész.