Műveiben a leggyakrabban feldolgozott korszak az 1956-os, a nyolcvanas évek végén pedig közellenségnek lett kikiáltva Magyarországon, mondta Spiró György író Veiszer Alinda e heti műsorában. (…) Békecsászár című drámája kapcsán, amelyet több mint tizenegy évig írt, elmondja, tizenhatévesen az alapötlete az volt, hogy az uralkodó nincs is, csak azáltal teremtődik meg, hogy az emberek elkezdenek beszélni […]

„A Fórum Színház és a Szentendrei Teátrum koprodukciójában született előadás rendezője és producere vagyok. 2000 óta szívügyem a darab, mióta a Budapesti Kamaraszínházban bemutattuk, s a Színművészeti Egyetem elvégzése után, első főszerepeim egyike volt a Férfi karaktere, Spiró György Szappanoperájában. Azt gondoljuk, hogy a magyar Holokauszt 80. évfordulója is kiemelten indokolja, hogy méltó színházi művel hajtsunk fejet az áldozatok […]

Az írót a magyarországi színházi helyzetről kérdezte Balogh Gyula, a Népszava újságírója. Elsőként a Publicus Intézet felméréséről esett szó, mely szerint a válaszadó színházba járók jelentős többségét egyáltalán nem befolyásolja egy-egy művész politikai véleménye abban, hogy megnézi-e az előadásait. A színházba járók aránya azonban kevésbé ad okot optimizmusra. Ami az állami pénzektől való függetlenedést illeti, van […]

„Egyszerre volt meg benne a közgazdák józansága, valamint az irodalom és a színház szeretete. Ez a két vonás nagyon szerencsésen párosult nála, ami főleg akkor ért be, amikor elkezdett kiadókat üzemeltetni” – mondta Morcsányi Gézáról a 24.hu-nak Spiró György, aki Morcsányi vezetése idején lett a Magvető Kiadó egyik meghatározó szerzője. Ismeretségük azonban sokkal régebbre nyúlt vissza: Spiró még […]

Tadeusz Słobodzianek lengyel drámaíró A zseni című művét vitte színre Ascher Tamás a Katona József Színházban. A darab Sztálin korába repít vissza, és ahogy a rendező fogalmaz: „kortársi kérdésekkel vallatja a kultúrtörténeti múltat”.  Ajánló a darab elé: „Hogy járt-e valóban 1937 telén Sztálinnál a Művész Színház megalapítója, az egyetemes színházművészet óriása, Konsztantyin Sztanyiszlavszkíj; erről nincs […]

A szeptember 11-ig nyitva tartó Alter ego kiállítás Fehér Dávid kurátori munkája nyomán Lakner László több mint 50 évet felölelő alkotói munkásságát mutatja be az 1950-es évek végének és az 1960-as évek elejének korai, szürnaturalista periódusától a pop arttal, majd a fotórealizmussal rokonítható új figuratív alkotásokon, valamint az 1970-es években alkotott konceptuális fotóműveken, könyvobjekteken keresztül […]

Kádár János és Rákosi Mátyás játssza a főszerepet a Katona József Színház új bemutatóján. Spiró György Főtitkárok című darabját Zsámbéki Gábor állította színre, szereplői létező, történelmi személyek, s a szöveg java eredeti forrásból született. Az alkotókat, Spiró György írót, Zsámbéki Gábor rendezőt kérdezte a Magyar Narancs. A Főtitkárok két évvel ezelőtt jelent meg Sajnálatos események című folytatásával […]

Az olvasás hónapja alkalmából két olyan kultúremberrel beszélgetett a Nők Lapja, aki máshogy viszonyul a szövegekhez, de sok közös van bennük. Ónodi Eszter és Spiró György válaszolt. A kérdésre, mi volt élete első irodalmi élménye, Ónodi Eszter elárulta: „Marék Veronika Boribon-meséire emlékszem. Amikor a gyerekem egy-két éves lehetett, ez a kiadás újra elérhetővé vált. Örültem, […]

Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, kultúráért felelős miniszteri biztos nyilatkozataira nem kíván bővebben reagálni Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész és műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja azonban egyetlen valótlan állítást meg kíván cáfolni a Jelen hasábjain. Demeter Szilárd azt mondta: „Az a bajom Parti Nagy Lajossal, hogy a Digitális Akadémia […]