Nyár elején nagy lendülettel kezdtett bele a Tünet Együttes „Move to Connect and Connect to Learn” c. nemzetközi projektjének próbafolyamatába a fiatal magyar táncosokból álló inkluzív csapattal.

„Elindult a kísérletezés, egy olyan terület felkutatása, ahol a rendelkezésre álló rövid idő alatt meg tud történni a találkozás ennyire különböző emberek között, akiket egyvalami mégis összeköt: A TÁNC SZERETETE. Ez olyan erősnek bizonyult, hogy a rekord melegben is örömmel izzadtunk, mélyültünk bele az ösztönök világába, újra felfedezve a nonverbális kifejezőeszközöket, egyensúlyozva a szituatív és absztrakt világ határán” – közölte a csapat.

„Felkészülten vártuk a spanyol csapatot, de a hirtelen megnőtt létszám, a három nyelven történő kommunikáció, a két nyolc fős inkluzív csapat, és két alkotói világ találkozása azért mindenkit kimozdított a komfort zónájából, de a munkabemutóra mégis valami különleges dolog született: a gondolatok összekapaszkodtak, és a tizenhat fiatal megmutatta, hogy tudnak egymásra figyelni, és megosztották velünk táncuk elementáris örömét.

Sokan írtátok, hogy lemaradtatok a nyárközepi mutatásról, sokat dolgoztunk rajta, hogy alkalmat teremtsünk ősszel egy újabb megosztásra, mert örülnénk, ha látnátok és sikerült! Október 20-án, vasárnap délután 17.00 órakor szeretettel várunk a Trafóba Talált tér c. munkabemutatónkra!” – írta a Tünet avagy Szünet Együttes.

Ez a tér befogad. Akkor is, ha más az agyad, más a tested. Különbözőséged felfedezésre hív. Itt nem kell lemondj a lehetőségeid komplexitásáról ahhoz, hogy kapcsolódni tudj. Ez a tér nem udvarias tér, inkább őszinte. Nem bántani akar, csak kimond. Hű a pillanat változékony, néha alig hallható, kiszámíthatatlan vágyaihoz és indulataihoz. Az idő itt úgy telik, mint egy nap: a véletlent előre tervezett cselekvések szabdalják. Ebben a térben nyolc nagyon különböző ember él. Ami közös bennük: bensőséges viszony fűzi őket a tánchoz.

„Kedves Bea!

Egy éve szünetel a Tünet, és egy újabb „életemben először kaland”.

Benne vagyok egy Erasmus+ projektben a spanyol Compañía Danza Vinculados társulattal közösen. Ők évtizedek óta dolgoznak inkluzív csoportokkal. Céljuk, hogy a táncot mindenki számára elérhetővé tegyék.

A projektre négy napos műhelymunkán választottuk ki a fiatal magyar táncosokból álló inkluzív csapatot, akik különböző intézményekből érkeztek: MáSzínház, Máltai Egyetem, Linzi Egyetem, Dózsa György Gimnázium Tánctagozat, Kortárstánc Főiskola. Valakik még tanulnak, van, akik már végeztek.

A válogatás után egy olyan intenzív időszakot töltöttünk el még mindig a spanyolok nélkül, melyben a kezdeti kétségek és bizonytalanságok után – kik ők? milyen csatornákon keresztül tudnak kapcsolódni egymáshoz? milyen instrukciók mentén tudunk dolgozni? hogyan tudjuk megvalósítani azt, ami olyan egyszerűen hangzik: egyenlő esélyeket, egyenlő hozzáférést a tánchoz? –  olyan irányt kapott a kutatásunk, ami az egész csapatot elkötelezetté tette. Rövid idő alatt durván mélyre jutottunk, és a csapat erősen támogató és összetartó lett.

Már ekkor motoszkált bennünk a gondolat, hogy szeretnénk itt Magyarországon ezzel a 8 fős csapattal létrehozni egy előadást. Ebben megerősített minket a spanyol csapattal közös nyári munkabemutató is.

Ősszel folytatjuk a munkát, a projekt pedig lezárul a mi granadai utunkkal az őszi szünetben, addig van támogatásunk.

Szeretnénk még ennek keretében létrehozni a mi nyers előadás-vázlatunkat, és egy munkabemutatóval lezárni ezt a szakaszt, hogy meg tudjuk mutatni a szakmának és az érdeklődőknek, mire jutottunk.

Mit gondolsz?

Réka”

A munkabemutató után kerekasztal beszélgetést és közönségtalálkozót tartunk az előtérben Bakonyvári Krisztina moderálásával, aki a MáSzínház állandó rendezője és foglalkozás vezetője.