KulisszaSzász JánosSZFEGoda GáborVígszínházFESZ SegélyalapOrlai Produkció
  • facebook
  • instagram
  • 2021. január 23., szombat

    Táncarchívumának kincseiből válogat az OSZMI – Ismeretlen felvétel Id. Harangozó Gyuláról

    2020. június 2., kedd 06:14

    A Színháztörténeti Múzeum és Intézet új sorozatában a PIM – OSZMI Táncarchívum hatalmas fotótárának kincseiből mutatnak be válogatást.

    Elsősorban olyan felvételeket láthatunk, amelyek eddig még soha, vagy csak ritkán kerültek a közönség elé. Hőseik nem feltétlenül a legismertebb, legjobban dokumentált életutat tudhatják magukénak, vagy egy-egy olyan pillanatban láthatók a kockákon, melyek nem feltétlenül a széles publikum figyelő tekintete előtt zajlottak. 

    Id. Harangozó Gyula (1908-1974) a magyar tánc korszakos jelentőségű előadó- és alkotóművésze volt, akit a XX. századi magyar balett atyjaként tisztelünk. Az autodidaktaként, operaházi gyerek-statisztaként indult mester virtuóz képességeire, nagyszerű komikusi tehetségére húsz éves korában, Gaubier Albert A háromszögletű kalap című koreográfiája főszerepének beugrójaként figyelt fel a szakma.

    Egyből magántáncossá léptették elő, a címet negyvenkét évig viselte. Karakter- és főszerepeket egyaránt táncolt, az 1930-as évek szinte összes balett-produkciójában zajos sikert aratott. Londoni és párizsi tanulmányútját követően kezdte fényes koreográfusi pályafutását, mely során nemzetközi léptékű repertoárt épített fel az Andrássy úton.

    Számtalan alkotása közül Bartók-feldolgozásai a magyar táncművészet kulcsműveinek számítanak. Harangozó a magyar balett aranykorának rendkívül sokoldalú, a nagyvilág élvonalához tartozó óriása volt, nem csupán táncosi és koreográfusi, de balettmesteri és balettigazgatói minőségében is.

    A mester hagyatékát fia, ifj. Harangozó Gyula adományozta a Táncarchívumnak, mely halála huszadik évfordulóján, 1994-ben (a gyűjteményt vezető Szúdy Eszter rendezte) emlékkiállítással tisztelgett a táncos-koreográfus emléke előtt.

    A gyűjteményben található gazdag fotóanyagból választották a most látható, alig ismert felvételt, melyet az Orelly Fotóstúdió készített. Harangozó koreográfiai munkássága korai szakaszának főművét, a Csajkovszkij zenéjére komponált Rómeó és Júliát 1939-ben mutatta be.

    A balett próbáján készült fotón a koreográfus a két címszereplőt, első feleségét, a tragikusan fiatalon elhunyt Vera Ilonát (1911-1943) és Sallay Zoltánt (1914-1984) instruálja.

    Az OSZMI sorozatát itt követhetik.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -